Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

294 1291—1292 testvére: néhai Benedek/Benuchs/Benus comes gyermekei, kanonoktársuk: Miklós magister jelenlétében, az elődeik örökrészéből reájuk háramlóit birtokokon és javakon az alábbi módon osztoztak meg: Sófalva (villa Salis) és Zereth birtokot, valamint az [itteni] malmokat Miklós comes és gyermekei, illetve Benuchs comes fiai fele-fele részben örökölték. Mungerochs/Munaros és Kelemenechs/Kelemenes falut Miklós comes és gyermekei osztatlanul kapták a közösnek meghagyott Pyppinch hegy kivételével, ahol egyik fél sem építhet várat a másik fél akarata ellenére. Szereth-en az erdőt mindkét fél jobbágyai közösen használhatják, Kenteluk/Kentel, Weizhorn/Sceizorma, Mytteldorf/ Kuzepfolu nevű faluk viszont Benuchs comes fiainak a tulajdonába kerültek. A Bysterche-n lévő házat, az ahhoz tartozó jövedelmekkel együtt, fele-fele részben osztották meg, de amíg Miklós comes a Rodna-i palotát (palatium) használja, addig Benuchs fiai birtokolhatják az egész házat. Az arany- és ezüstbányákat, valamint az egyéb [hutabeli?] jövedelmeket, melyeket közönségesen huthten-nek neveznek, a hegyek, halászóhelyek, vadfogók, valamint az erdők mindenféle jelenlegi és jövendőbeli haszonvételét fele-fele részben birtokolják. Hasonlóképpen osztották fel Rodna-n az említett palotát, Miklós comes lakóhelyét és a felette elterülő mansio-t, szántókat, legelőket, erdőket, ép vagy elpusztult korcsmákat, sütőházakat, malmokat, mészárszékeket, csizmadiaműhelyt, vágóhidat, fürdő- és mérlegházat (kuthelhoff), és kölcsönösen kötelezték egymást, hogy a másik fél akarata ellenére egyikük sem vásárol vagy épít magának örökséget Rudna-n [!]. A Buda-n lévő és bizonyos összegben lekötött örökségeket Miklós comes saját pénzén köteles visszaváltani, de ezt követően a felek ezeken is fele-fele részben osztoznak. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét nyomával, DL 30574. Keltezése azon a megfontoláson alapul, hogy László 1288—1291 viselte az alvajdai tisztséget, itt viszont már csak származási helyéről nevezi magát, noha olyan fontos jogügyletről tanúskodik a káptalannak, amelynek intézésében hivataloskodása idején, de nem sokkal korábban kellett részt vennie. • Közlés: Ub I. 203—204. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 382—383 (román fordításban). 501. [1291—1294] Benedek váradi püspök gazdasági feljegyzései között az alábbi kalotaszegi egyházközségek szerepelnek tizedfizetéssel: Buken XV capetie. Wolkou XX capetie. Almasmunustura XIII capetie. Derekce X capetie. Furnos X capetie. Bábun X capetie. Zemteluk VI capetie. Eredeti, saját kezű feljegyzések, a bécsi Österreichische Nationalbibliothek Cod. 1062 jelzetű, XIII—XIV. századi hártyakódexének 11 Ív. lapján. Keltezése részint azon alapszik, hogy Benedek 1291 és 1296 között volt váradi püspök, 1297-ben már néhaiként említik, részint pedig azon, hogy e feljegyzések Adorján várát, Szalárdot és Székelyhidat még Roland erdélyi vajda birtokaként említik, holott ezeket a király 1294-ben elkobozta a vajdától. Vö. MNy 22/1926. 360. — Kódexek 94. • Közlés: Bunyitay II. 268—269, 313. — MNy 22/1926. 300 (Jakubovich Emil). — Jakubovich—Pais: 117. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 341 (román fordításban). 502. 1292. február 13. (d. XIII. Februarii) János Jesi-i (Esinus) püspök, az apostoli szék legátusa Magyarországon [Péter] erdélyi püspöknek. Egyházmegyéjének e levelet vivő kanonokját felmentette az irregularitas alól, amellyel a fermói (Firmanus) püspöknek, a korábbi pápai legátusnak az ágyasságban találtak ellen hozott végzése alapján súj-