Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

ab omnibus, qui contra ipsos ratione prenotate térre aliquid actionis ullo unquam tempore attemptarent. Tartalmi ái az erdélyi káptalan 1408. április 19-i oklevelében, Suky cs lt (DF 255292). Az átíró oklevél megjegyzi, hogy a keltezés és a káptalani tisztségviselők névsora — a régi szokás szerint — az eredetiből hiányzott. A fenti keltezés a Gyógyiak akkori sorozatos birtokszerzésére alapozódik, továbbá arra, hogy Gyógyi András 1290-től fogva használta a vajdai címet, illetve hogy az erdélyi káptalan gyakorlatában 1294-től fogva általánosnak mondható a méltóságsor feltüntetése a privilégiumokban. • Regeszta: ZsOkl IV. 1225. sz. (hibásan 1305-re keltezve). 462. [1290—1301] [III.] András király megerősíti IV. László királynak Prasmar-i Theel fia: Dietrich comes javára Nyen és Mykofalwa birtokot illetően tett adományát (323. sz.). Említés Vencel (László) király 1301. december 9-i oklevelében, Brassó város lt, Privilegia, nr. 288 (fol. 3v), (DF 247111 és 247112). A keltezés a király uralkodási idején alapszik. 463. [1291.] január 5. (Varadini, f. VI. a. Epiph.) [III.] András király bizonyítja, hogy a Byhor, Zobolch, Zatmar, Zonuk és Crazna vármegyék részére Warad-on tartott gyűlésén a jelen lévő nemesek és más rendű személyek Wbul fia: Mihály fia: Istvánt közbűnözőnek, kártevőnek, közismert gyilkosnak nyilvánították, de ő elmenekült a gyűlésből. Ezért a bárókkal és nemesekkel együtt főbenjáró ítélettel sújtja, és elrendeli, hogy az Angelus testvére: Péter és Aladarius fia: László falvaiban okozott 600 márka kárért, ahol rátalálnak, bírói eljárás nélkül halállal büntessék. Eredeti, hártyán, hátlapján felségpecsét maradványaival, Zichy cs lt: DL 82740. Keltezésének indokolása: Karácsonyi: Jegyzék 136—137. • Közlés: ZOkm I. 99—100. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 454 (román fordításban, 1299 körűire keltezve). • Regeszta: RegArp 3697. sz. 464. [1291. január 6. előtt] [III.] András király Péter gyulafehérvári (AlbTr) püspöknek és káptalanának. Tartsanak vizsgálatot annak tisztázására, hogy a Desakna-i királyi hospeseknek [IV.] Béla és [V.] István királytól kapott kiváltságlevelei valóban elpusztultak-e a [IV.] László király idején volt tatár betöréskor. Említés III. András király 1291. január 6-i oklevelében (465. sz.), Dés város lt (DF 253331). • Közlés: ÁUO V. 20. — Hurmuzaki 1/1. 504—505. — Ub I. 169. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 354 (román fordításban). • Regeszta: TörtLapok 1/1874. 411 (K. Papp Miklós) — RegArp 3698. sz. 465. 1291. január 6. (VIII. Id. Ianuarii) [III.] András király, minthogy Péter gyulafehérvári (AlbTr) püspöknek és káptalanának a királyi parancsra (464. sz.) tett jelentése szerint a Desakna-i királyi hospeseknek [IV.] Bélától és [V.] Istvántól kapott privilégiumai (184. és 233. sz.) a [IV.] László idején volt tatár betöréskor valóban elvesztek, kiváltságokat adományoz nekik. A már idegyűlt vagy ezután idetelepülő hospesek ugyanazokat a jogokat élvezhetik, mint Buda és Esztergom várának (de castro Budensi et Strigoniensi) polgárai s a Zathmar-i, valamint más királyi szabad falvak hospesei; így