Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

A közöletlen oklevél szövege: Stephanus dei gratia Ungarie, Dalmacie, Crowacie, Rame, Serwie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex. Universis Christi fidelibus presentibus pariter et futuris salutem in eo, qui regibus dat salutem. Ad universitatis nostre noticiam pervenire volumus litterarum presentium per tenorem, quod comes Mikud fílius comitis Mykud, accedens ad nostram presentiam, exhibuit nobis super donatione térre Balwanus priwilegium [!] nostrum sub minori sigillo nostro petens, quod ipsum nostro maiori sigillo renovare et confirmare dignaremur Cuius quidem priwilegii [!] tenor talis est: [Következik V. István 1269. évi oklevele; lásd 275. sz.] Nos igitur considerantes merita ipsius comitis Mykudini ampliori remuneratione digniora, ipsum privilégium nostrum de verbo ad verbum presentibus inserí faciendo post sussceptum plénum régimen regni duplicis maioris sigilli nostri munimine presentes duximus confirmandas. Dátum per manus magistri Benedicti prepositi Orodiensis, aule nostre vicecancellarii, dilecti et fidelis nostri, anno gratie M°CC° septuagésimo, regni autem nostri anno primo. Eredeti, hártyán, díszes rajzú iniciáléval, függőpecsétje elveszett, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73627. Közelebbi keltezése azon alapszik, hogy István ifjabb király 1270. május 2-án foglalta el apja trónját. 287. [1270. május 2. után] [V.] István király az Onpoy [folyó] melletti Obruth földet, melyet királyi adományból régebben Yula volt bán birtokolt egészen a haláláig — majd pedig a székely Zubuzlaus —, az [erdélyi] püspökségnek, káptalannak és Szt. Mihályegyháznak adományozza. Említés Máté erdélyi vajda 1271. évi oklevelében (310. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277179). Közelebbi keltezése azon alapszik, hogy István ifjabb király 1270. május 2-án foglalta el apja trónját. • Közlés: Szeredai: Notitia 6—7. — Katona VI. 573. — CD V/l. 169—170. — TFimh 97. — SzOkl I. 17—18. — Hurmuzaki 1/1. 358. — Ub I. 111. — Temesváry 53. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 139 (román fordításban). • Regeszta: ErdKLt 4. sz. — RegArp 2072. sz. 288. 1270. augusztus 20. (in festő sancti regis) A budai egyház káptalana bizonyítja, hogy Turul comes özvegye: Onnus, aki Ec fia: Pál comes leánya, a Szűz Mária-szigeten élő apácák közé való beállásakor a férje halála után hitbér címén kapott birtokai közül a Tisza (Ticia) melletti Sol nevű földjét örökre a szigeti Szűz Mária-egyháznak adományozta, ahol Istennek akar szolgálni, a Berkyo folyó melléki Rofh és a Nyr-ben, Zoloch falu közelében fekvő Mihal nevű két prédiumát pedig unokahúgának (nepti) és férjének: Ponyth fia: Abraam-nak rendelte, hogy ezeket néhai [IV.] Béla király oklevele szerint birtokolják (210. sz.) — Az oklevél Ambrus budai scolasticus keze által kelt. — Méltóságsor. Miklós éneklő-, Péter őr-, Illés dékánkanonok, Scela pap, Dámján és Péter magisterek. Eredeti, hártyán, hártyaszalagon függő pecséttel, felül ABCD chirographummal, Kemény József gyűjteménye (DF 253412). • Közlés: CD V/l. 84—85 (olvasati hibákkal). — BpTOkl I. 109. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 131 (román fordításban, olvasati hibákkal). • Regeszta: EMOkl 9. sz. 289. 1270. október 6. (in Zenth Emerico, in oct. Mich.) Máté erdélyi vajda és Zonuk-i ispán az erdélyrészi Inukteluke nevű földet, melyet néhai András comes királyi adomány-