Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

equorum penes portám habita, a többi épületet, pajtát és csűrt azonban át kell adniuk a felpereseknek, épségben hagyva a kúria és kert körül lévő sepes et pálos. Azokat a földeket, amelyeket Miklós és felesége a leánynegyedhez járókon kívül, illetve a felperesek az ahhoz tartozókból foglaltak el, fogott bírák közbenjárásával kölcsönösen visszaadják egymásnak, s ugyancsak kölcsönösen elengedik egymásnak a per során kirótt bírságokat. A leánynegyed nagyságán nem változtathatnak, de a különböző helyeken kijelölt negyed közös akaratból egy helyen is kiadható, ill. kivehető. Végül Miklós és felesége a hatalombajban elmarasztalás terhe mellett kötelezik magukat és utódaikat az egyezség megtartására, s arra, hogy nem háborgatják többé a leánynegyed miatt a felpereseket, valamint testvéreiket és consanguineus-aikat. II. Ulászló 1504.

2 okt. 8-i okl.-ből, ennek XVIII. sz.-i másolatában. Nátafalusi cs. lt. 2-7. (DF 266225.) 1 Az eredetiben la. 2 A másolatban: 1404. 1287 Nov. 14. (Bude, 40. die oct. Michaelis) Garai Miklós nádor ítéletlevele. A Nyitra és Trencsén megyék nemessége részére 1411. Márton-nap előtti hétfőre (nov. 9.) prope villám Zelchen tartott nádori gyűlésen Nazdrouich-i Pethe fia: Péter fia: Sebestyén bejelentette, hogy ő a nagyanyja, a Goor-i Mrathk leánya leánynegyedét ezen Mrathk-nak Goor és Lehothka birtokaiból birtokban akarja megkapni ezen Mrathk fia: Tamás fiától: Istvántól és ezen Mrathk fia: Pál fiától: Synkától; mire ezek kijelentették, hogy készek a leánynegyedet Sebestyénnek birtokban kiadni egy a nádor által megállapítandó későbbi határidőben. Ezért meghagyta a nyitrai káptalannak, hogy Reminisscere vasárnapján (1412. febr. 28.) kiszállva Goor és Lehothka birtokok területére Mrathk ottani birtokrészeit ossza fel négy egyenlő részre, és egy részt - ha lehet egy helyen és egy tagban, ha nem lehet, a többi résztől határjelekkel elkülönítve annyi részben, amennyiben lehet - iktasson Sebestyén részére, nem véve figyelembe István és Synka ellentmondását; majd a birtokosztályról, az iktatásról és az esetleges határjárásról tegyen jelentést a káptalan böjtközép (1412. márc. 9.) nyolcadára. Innen a felek közötti per Nagyboldogasszony nyolcadára halasztódott, amikor Sebestyén megjelenve bemutatta a nyitrai káptalan oklevelét, mely szerint, amidőn a káptalan kiszállva Reminiscere vasárnapon Goor és Lehothka birtokok területére, Mrathknak a birtokokon lévő részét fel akarta osztani négy egyenlő részre és egybe Sebestyént beiktatni, István, Synka és ezen István fia: Miklós nem engedték az ő ítéletét végrehajtani, rátámadva a nádori emberre és a káptalani kiküldöttre; ezért Synka és István részéről ítéletet kért. Mivel Synka, István és Miklós a nádori és a káptalani embereknek ellenszegülve bírói meghagyását nem engedték végrehajtani, mint ahogy a káptalani jelentésből kitűnik, Synka-t és Istvánt in una marca auri, decem marcas denariorum novorum faciente elmarasztalta úgy, hogy Synka és István a tíz márka kétharmad részét neki, egyharmad részét pedig Sebestyénnek, mint bírságot tartoznak Szt. Mihály nyolcadán megfizetni. Továbbá meghagyta a turóci konventnek, hogy Mihály-nap nyolcadik napján (okt. 6.) kiszállva Goor és Lehothka birtokok területére, ott a leány negyednek Sebestyén részére történendő kiadását hajtsa végre, és a birtokkiadásról, az iktatásról és az esetleges határjárásról a fenti nyolcad nyolcadára tegyen neki jelentést. Ekkor István és Synka nem jelentek meg, sem nem fizettek, azért meg nem jelenésük miatt a szokott bírságban, a nem fizetés miatt a bírság kétszeresében elmarasztalta őket, Sebestyén pedig István és Synka részéről ítéletet kért. Minthogy Istvánt és Synka-t Sebestyén ellen amúgy is meg kellett idézni, makacsságuk