A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

országában — a piaci feltételek megteremtését, az új technológiák ösztönzését, a piac káros hatásai­nak kivédését kell magára vállalnia. A modern állam és a piacgazdaság kölcsönösen feltételezik és korlátozzák is egymást. A társadalom érdekét kifejező állami gazdaságpolitika nem áll ellentétben a piacgazdaság kiterjesztésével, sőt elősegíti a társadalmi célok érvényesítését és garantálja a gazdasá­gi helyzet stabilitását és átláthatóságát. 21. A XXI. század küszöbén, amikor a legfejlettebb országok harmadik ipari forradalmukat élik át, s a gazdaságot tápláló fő energiaforrássá a műszaki, tudományos, piaci, pénzügyi és emberi infor­máció válik, szakítani kell a régi, nehézipari-energetikai, a tömegtermelésre épülő struktúrával, és meg kell kezdeni az átmenetet az információkon és modern szolgáltatásokon nyugvó gazdaság felé. Az információgazdaság jóval több, mint a távközlési infrastruktúra kiépítése. Egész társadalmunknak kell információbaráttá, az újdonságokat, a szellemi értékeket befogadóvá válnia. Kívánatos, hogy az információk mozgása a gazdasági, kulturális és politikai élet minden területén felgyorsuljon. Az ipar, a mezőgazdaság és más termelő területek fejlődése egyaránt függ az infrastruktúra állapotától. Itteni súlyos elmaradásunk mielőbbi felszámolása nemzeti érdek, a nemzetközi integráció alapvető fel­tétele. 22. Gazdaságunk ma súlyos helyzetben van. Egyszerre kell eleget tennünk a modernizáció és a válsá­gelhárítás feladatainak. Olyan gazdaságpolitikára van szükségünk, amellyel a válság leküzdhető, s fokoza­tosan elérhetjük a nemzetgazdaság növekedését. Ehhez a gazdaság szerkezetét — a világgazdaság fő áram­lataihoz igazodva — meg kell változtatni. Ugyanakkor gátat kell vetni az infláció és a munkanélküliség terjedése elé, de nem mondhatunk le a nemzetközi fizetőképesség megőrzéséről, az adósságállomány ke­zelésének újszerű módszereiről sem. Javít az ország helyzetén, ha bővítjük kapcsolatainkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és gazdasági csoportosulásokkal. A kapcsolatok piaci alapra helyezésével kell ki­védenünk a KGST-országok gazdasági nehézségeiből adódó hátrányokat. Igazságos jövedelemelosztást 23. Célunk az, hogy a jövedelemelosztás — az egyéni érdekeltséget megerősítve — hatékonyan ösztönözze a teljesítményeket, s ugyanakkor tegye biztonságosabbá a megélhetést. Értékeljük reáli­san a nemzeti jövedelmet alkotó tényezőket: a munkát, a tőkét, a földet. A jövedelemformák között a munka mellett megjelenik a tőke, a vállalkozói nyereség, az innováció jutalma, az ügynöki és közve­títői díj is. E jövedelmeket — ha azok az eredményességet fejezik ki, és így a társadalom hasznára vannak — elfogadjuk és támogatjuk. A mások megkárosításával (csalás, korrupció stb.) szerzett jöve­delmekkel szemben viszont a törvény szigorával kell fellépni. 24. Valamennyi réteg érdeke a reáljövedelem emelkedése. A növekedés motorjai azonban a kocká­zatvállaló, új utakat kereső, jól képzett emberek. Eredményes tevékenységükért jogosan jár nagyobb jövedelem. Ez nem mond ellent a szolidaritás és az esélyegyenlőség elvének, sőt létrehozza az esély­egyenlőség reális anyagi alapjait. Olyan társadalompolitikai, gazdasági és elosztási modell megvaló­sítására törekszünk, amelyben az állampolgárok szorgalma és az állam által garantált szociális járan­dóság a tisztességes megélhetés alapja. A gazdaság gyors átalakulásának időszakában sem szakadhatnak le tartósan és végzetesen egyes társadalmi rétegek a társadalom átlagától. 25. A jövedelemelosztás méltányosságát kell szolgálnia az adórendszernek is. Ezt nem rendelhet­jük alá pillanatnyi kincstári szempontoknak. Ki kell küszöbölni az adóztatás teljesítmény-visszatartó hatását. Az adóprés szorításával az érdekeltséget nem szabad kiölni a több és jobb munkából, a szelle­mi teljesítményekből. Ne fojtsa meg a kultúrát a méltánytalan túladóztatás. Az adórendszernek vállal­kozásbarátnak kell lennie, beruházásokra kell ösztönöznie a jövedelemtulajdonosokat, nem pedig ar­ra, hogy a pénzt a mohó adóhivatal elől eldugva, ingatlanba, aranyba, valutába fektessék, vagy a fekete gazdaság rejtett csatornáiba áramoltassák. Humánus társadalmat 26. A szocialista jóléti társadalom, a modern szociális állam kiépítése elengedhetetlenné teszi az állam újfajta szerepvállalását a művelődésben, az oktatásban, az egészségügyben és a környezetvéde­lemben. Ezek a magas színvonalú gazdálkodásnak rövid távon is meghatározó feltételei, hosszabb tá­von pedig a legjövedelmezőbb befektetési területek. Szakítunk a termelési szintünkhöz mérten meg­alapozatlan, sőt megalapozhatatlan, népszerű, ám teljesíthetetlen ígéretekkel, de kiállunk a művelődési, egészségügyi és szociális alapellátás színvonalának határozott javítása mellett. 1835

Next

/
Oldalképek
Tartalom