A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

országában — a piaci feltételek megteremtését, az új technológiák ösztönzését, a piac káros hatásainak kivédését kell magára vállalnia. A modern állam és a piacgazdaság kölcsönösen feltételezik és korlátozzák is egymást. A társadalom érdekét kifejező állami gazdaságpolitika nem áll ellentétben a piacgazdaság kiterjesztésével, sőt elősegíti a társadalmi célok érvényesítését és garantálja a gazdasági helyzet stabilitását és átláthatóságát. 21. A XXI. század küszöbén, amikor a legfejlettebb országok harmadik ipari forradalmukat élik át, s a gazdaságot tápláló fő energiaforrássá a műszaki, tudományos, piaci, pénzügyi és emberi információ válik, szakítani kell a régi, nehézipari-energetikai, a tömegtermelésre épülő struktúrával, és meg kell kezdeni az átmenetet az információkon és modern szolgáltatásokon nyugvó gazdaság felé. Az információgazdaság jóval több, mint a távközlési infrastruktúra kiépítése. Egész társadalmunknak kell információbaráttá, az újdonságokat, a szellemi értékeket befogadóvá válnia. Kívánatos, hogy az információk mozgása a gazdasági, kulturális és politikai élet minden területén felgyorsuljon. Az ipar, a mezőgazdaság és más termelő területek fejlődése egyaránt függ az infrastruktúra állapotától. Itteni súlyos elmaradásunk mielőbbi felszámolása nemzeti érdek, a nemzetközi integráció alapvető feltétele. 22. Gazdaságunk ma súlyos helyzetben van. Egyszerre kell eleget tennünk a modernizáció és a válságelhárítás feladatainak. Olyan gazdaságpolitikára van szükségünk, amellyel a válság leküzdhető, s fokozatosan elérhetjük a nemzetgazdaság növekedését. Ehhez a gazdaság szerkezetét — a világgazdaság fő áramlataihoz igazodva — meg kell változtatni. Ugyanakkor gátat kell vetni az infláció és a munkanélküliség terjedése elé, de nem mondhatunk le a nemzetközi fizetőképesség megőrzéséről, az adósságállomány kezelésének újszerű módszereiről sem. Javít az ország helyzetén, ha bővítjük kapcsolatainkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és gazdasági csoportosulásokkal. A kapcsolatok piaci alapra helyezésével kell kivédenünk a KGST-országok gazdasági nehézségeiből adódó hátrányokat. Igazságos jövedelemelosztást 23. Célunk az, hogy a jövedelemelosztás — az egyéni érdekeltséget megerősítve — hatékonyan ösztönözze a teljesítményeket, s ugyanakkor tegye biztonságosabbá a megélhetést. Értékeljük reálisan a nemzeti jövedelmet alkotó tényezőket: a munkát, a tőkét, a földet. A jövedelemformák között a munka mellett megjelenik a tőke, a vállalkozói nyereség, az innováció jutalma, az ügynöki és közvetítői díj is. E jövedelmeket — ha azok az eredményességet fejezik ki, és így a társadalom hasznára vannak — elfogadjuk és támogatjuk. A mások megkárosításával (csalás, korrupció stb.) szerzett jövedelmekkel szemben viszont a törvény szigorával kell fellépni. 24. Valamennyi réteg érdeke a reáljövedelem emelkedése. A növekedés motorjai azonban a kockázatvállaló, új utakat kereső, jól képzett emberek. Eredményes tevékenységükért jogosan jár nagyobb jövedelem. Ez nem mond ellent a szolidaritás és az esélyegyenlőség elvének, sőt létrehozza az esélyegyenlőség reális anyagi alapjait. Olyan társadalompolitikai, gazdasági és elosztási modell megvalósítására törekszünk, amelyben az állampolgárok szorgalma és az állam által garantált szociális járandóság a tisztességes megélhetés alapja. A gazdaság gyors átalakulásának időszakában sem szakadhatnak le tartósan és végzetesen egyes társadalmi rétegek a társadalom átlagától. 25. A jövedelemelosztás méltányosságát kell szolgálnia az adórendszernek is. Ezt nem rendelhetjük alá pillanatnyi kincstári szempontoknak. Ki kell küszöbölni az adóztatás teljesítmény-visszatartó hatását. Az adóprés szorításával az érdekeltséget nem szabad kiölni a több és jobb munkából, a szellemi teljesítményekből. Ne fojtsa meg a kultúrát a méltánytalan túladóztatás. Az adórendszernek vállalkozásbarátnak kell lennie, beruházásokra kell ösztönöznie a jövedelemtulajdonosokat, nem pedig arra, hogy a pénzt a mohó adóhivatal elől eldugva, ingatlanba, aranyba, valutába fektessék, vagy a fekete gazdaság rejtett csatornáiba áramoltassák. Humánus társadalmat 26. A szocialista jóléti társadalom, a modern szociális állam kiépítése elengedhetetlenné teszi az állam újfajta szerepvállalását a művelődésben, az oktatásban, az egészségügyben és a környezetvédelemben. Ezek a magas színvonalú gazdálkodásnak rövid távon is meghatározó feltételei, hosszabb távon pedig a legjövedelmezőbb befektetési területek. Szakítunk a termelési szintünkhöz mérten megalapozatlan, sőt megalapozhatatlan, népszerű, ám teljesíthetetlen ígéretekkel, de kiállunk a művelődési, egészségügyi és szociális alapellátás színvonalának határozott javítása mellett. 1835