A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

27. Pártunk a nemzeti művelődést, a tudomány fejlesztését a haladás elemi feltételének tekinti. A szellemi munka, az értelmiségi tevékenység anyagi és erkölcsi elismertetésében azonnali és radiká­lis fordulatra van szükség. Növelni kell a kultúra részesedését a nemzeti jövedelemből. A művelődés fellendítését olyan nemzeti feladatnak tekintjük, amelynek programját a közélet résztvevőinek együtt­működésével lehet csak eredményesen kidolgozni. Pártunk itt sem törekszik kizárólagosságra. Támo­gat és magáénak vall minden olyan törekvést, amely az oktatás és kultúra fejlesztésének szolgálatában áll, ugyanakkor ellenzi a kulturális érdekek kiszolgáltatását a rövid távú politikai küzdelmeknek és a szűkkeblű gazdasági megfontolásoknak. Az oktatásban meg kell szüntetni az állam monopóliumát. Az oktatási rendszer biztosítsa a kellő autonómiát és a tanszabadságot. A központi irányításra a szükséges egységesítő szabályozás feladatai háruljanak. 28. Az egészségügy jobbítása nemzeti ügy. Az ellátás színvonalát — pénzügyi forrásainak kiter­jesztése mellett — az ésszerűség és a teljesítményelv erősítésével kell javítani, anyagi alapjait pedig korszerű társadalombiztosítási formák bevezetésével és az alapítványi, vállalati források bevonásával kell bővíteni. Az intézmények sorában helyet kell kapniuk a magántulajdonban lévő egészségügyi vál­lalkozásoknak, hogy ezáltal is szélesedjenek a betegek választási lehetőségei. A megelőző tevékeny­ség, az alapellátás, az anya- és gyermekvédelem, a közegészség- és járványügyi ellátás — és színvona­lának emelése — továbbra is állami feladat. Az alapellátás igénybevétele állampolgári jog: intézményei azonban radikális reformra szorulnak, felszereltségük lényeges javítása nélkülözhetetíen. Támogatjuk az ezen felüli ellátást igénylők önkéntes egyéni biztosításának terjedését. A társadalom összefogásával — a társadalmi közeg, az emberi viszonyok és életkörülmények javításával — meg kell teremteni az egészséges életvitel feltételeit. 29. Az egészséges és biztonságos környezet az életminőség és a társadalmi fejlődés egyik meghatá­rozó eleme. Pártunk olyan gazdasági feltételrendszer kialakítását kezdeményezi, amely környezetba­rát, energiatakarékos gazdálkodást eredményez. A természeti és az értékes építészeti környezet meg­óvása váljék társadalmunkra általánosan jellemző magatartássá és erkölcsi értékké. 30. A megreformált szociálpolitika keretében mindenekelőtt megoldást kell találni a munkanélkü­liség problémáira. Munkahelyteremtő gazdasági stratégiával, oktatási, átképzési programokkal, vál­lalkozásélénkítéssel, a külföldi munkavállalási lehetőségek kitágításával, munkahelymegosztással, részmunkaidővel stb. a lehető legkisebbre kell szorítani azok számát, akik kívül rekednek a munka világán. Továbbra is alapvető értéknek tekintjük a munkához való jogot és a szociális biztonságot, ezt azonban nem a teljesítőképtelen vállalatok, hanem az emberek, családok létbiztonságaként értel­mezzük. 31. Az erőforrások elosztásában elsőbbséget kell adni a családok és a családokat segítő intézmé­nyektámogatásának. A demográfiai helyzet radikális javítását sürgetjük. A nők számára hosszú távon olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy szabadon dönthessenek: keresőfoglalkozást vállalnak-e, vagy a családanyák szerepét tekintik hivatásuknak, netán — a részfoglalkoztatás lehetőségével is élve — kétfajta hivatásuk összeegyeztetésére törekszenek. Szükségesnek tartjuk az állami ifjúságpolitika gyökeres megváltoztatását, a lakáshoz jutás esélyeinek javítását, és szorgalmazzuk az iskolából kike­rülők munkalehetőségeinek megteremtését. 32. Elkötelezettek vagyunk az időskorúak problémáinak megoldása iránt. Halaszthatatlan feladat a nyugdíjrendszer átalakítása. Az alapnyugdíj — munkájától függetlenül — állampolgári jogon illes­sen meg mindenkit. Az eltérő teljesítményeket azonban az általános nyugellátásnak is tükröznie kell: az alapnyugdíjat egészítse ki a munkanyugdíj. Kívánatos emellett az önkéntes, egyéni nyugdíjbiztosí­tás elterjedése is. A párt síkraszáll a nyugdíjak reálértékének megőrzéséért, az idős korosztály nyu­godt és értelmes életéért. 33. Harcot hirdetünk a szegénység ellen. A megelőző intézkedések nemcsak jótékonysági alapon ésszerűek, hanem gazdaságilag is előnyösek. Súlyos társadalmi jelenségek (bűnözés, alkoholizmus, kábítószerezés) elleni — utólagos — küzdelem óriási költségeit takaríthatjuk meg általuk. A család­os közösségerősítő egészségügyi, művelődési, sport- és (re)szocializációs programok mellett ez a la­kossági jövedelemadóztatás és a közsegélyezés egész rendszerének módosítását követeli meg. 34. A korábbi fejlesztési és elosztási modell ellentmondásai összesűrűsödtek a magyar vidék elha­nyagolásában, az egyes térségek egyenlőtlen fejlődésében és bizonyos országrészek elmaradottságá­ban. Határozottan szakítani kívánunk ezzel a modellel, kiállunk a vidék érdekei, az elmaradott térsé­gek fellendítése mellett. A tanácsrendszer átalakítása járjon együtt a megyei támogatások aránytalan­ságainak megszüntetésével. Hatásos eszközökkel növelni kell a falvak, kistelepülések népességmeg­tartó képességét. Önálló tanácsot, gazdasági, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi intézményeket hozhasson létre minden közösség, amely ezt igényli. 1836

Next

/
Oldalképek
Tartalom