A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

kiterjesztésével, az emberek politikai és szociális jogainak, érdekérvényesítési lehetőségeinek kiszélesítésével. Hosszabb távon saját adottságainkon alapuló, önszervező és önszabályozó fejlődéssel korszerű civilizációs szintre juttatjuk hazánkat. A demokratikus szocializmushoz vezető változások átfogják a gazdaság, a politikai intézményrendszer, a társadalmi kapcsolatok és a kultúra minden területét. 9. A társadalmi rendszer szocialista jellegét az egyének és a közösségek szabad fejlődésének előtérbe állításával, az elidegenített, bürokratikus és túlközpontosított hatalomgyakorlás felszámolásával kívánjuk biztosítani: — dinamikus társadalmi fejlődéssel, amely történelmi távlatban az emberi szabadság kiteljesedéséhez vezet; — a társadalmi igazságosság és méltányosság, az esélyegyenlőség és szociális biztonság szilárd rendszerével, társadalmi szolidaritással, s mindezek révén az egyén kiteljesedésén és szabad cselekvésén nyugvó közösségi társadalom kiépítésével; — a népképviselet elvével épülő önkormányzatokkal; — az öntevékenység, a részvételi demokrácia, a demokratikus politikai kultúra és a társadalmi ellenőrzés kialakításával a politikai rendszer valamennyi szintjén. Új politikai intézményrendszert, demokratikus jogállamot 10. A demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének jellemzői: — demokratikus jogállam megteremtése széles körű nemzeti megegyezés alapján; — a közvetlen demokrácia intézményeinek — népszavazás és népi kezdeményezés — meghonosítása; — kiegyensúlyozott hatalommegosztás a különféle szervezetek és hatalmi központok között, a hatalom túlzott összpontosításának és az erőszak politikájának megakadályozása; — szabadon választott, a főhatalmat gyakorló és a népszuverenitást képviselő felelős parlament, amelyet a demokratikus közvélemény és az alkotmánybíróság hatékonyan ellenőriz; — a hatalmi ágak egyensúlyát erősítő köztársasági elnök és a parlamentnek felelős kormány; — önálló hatalmi ágként megjelenő igazságszolgáltatás és az állami gazdálkodást ellenőrző legfőbb számvevőszék; — a politikai szabadságot, a politikai szándékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különféle politikai szervezetek és irányzatok szabad versengése; — önálló szociális érdekképviseletek és szakmai érdekszervezetek, alkotmányos biztosítékok az ország valamennyi — etnikai, vallási és egyéb — kisebbsége védelmére; — nyilvános, az állampolgárok számára áttekinthető és ellenőrizhető politikai rendszer; nyilvánosság minden véleménynek, amely nem ütközik alkotmányos tilalomba; — a hatalommegosztás önálló ágazataként működő helyi hatalom, a helyi önkormányzatok és a területi önigazgatás önállósága. A tanácsok működésében a népképviselet élvezzen elsőbbséget az államhatalmi funkciókkal szemben. Vegyes tulajdonú piacgazdaságot 11. A demokratikus szocializmusba való átmenetben a gazdasági megújulás alapvető feltétele a tulajdon reformja. A tulajdon szabadságát kívánjuk, meggyőződésünk azonban az, hogy a vagyongyarapodás nem sértheti mások állampolgári jogait, s minden politikai eszközzel fellépünk a kapitalizmus, a nagybirtokrendszer restaurációja ellen. Olyan tulajdonrendszerre van szükség, amely egyszerre szolgálja gazdasági fejlődésünket és a szociális biztonságot. E tulajdonszerkezet alapelemei gazdaságunkban már jelen vannak. Közszolgáltatásokat nyújtó állami tulajdon, szövetkezeti és társasági formákba szervezett köztulajdon, a szociális intézmények és önkormányzatok tulajdona s a magántulajdon együtt alkotja a sokszínű tulajdonszerkezetet. E tulajdonrendszer a piaci versenynek köszönhetően a fejlődés motorjává válik, miközben a szociálpolitika mérsékeli a szélsőséges életszínvonal-különbségeket. 12. Az állami tulajdont az elmúlt időszakban tévesen társadalmi tulajdonnak tekintettük, valójában azonban államigazgatási tulajdon volt, s minthogy gazdaságon kívüli szempontok irányították, nem működhetett hatékonyan. A tulajdonreform alapvető feladata az államigazgatási tulajdon társadalmasítása: ezt valóságos tulajdonosokra kell bízni mind a közszolgáltató intézményeknél, mind a vállalatoknál. 1833