A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

a saját küldöttcéduláját, vagy a szavazás lehetőségét ne adjuk meg neki, hogy ő is szembesítse a maga nézetét másokéval, és neki is legyen lehetősége vagy velük egyetérteni, vagy nem, nem értem ezt a demokráciát őszintén szólva. Nem pontosan értem, milyen kizáró tényezők azok, hogy legalább a dokumentumok elfogadásáig nincs szavazati joguk a KB tagjainak. NYERS REZSŐ elvtárs: Van még kérdés? Berecz elvtárs. BERECZ FRIGYES elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Két kérdésem van, a két kérdés egymással is összefügg, Borbély és Krasznai elvtársak kérdéseivel is összefügg. Itt értesültünk róla, hogy jelen lévő testület néhány tagját, vagy számos tagját már megválasztották, vagy meg fogják választani küldöttnek, másokat nem. Következésképpen vagy működött valamilyen rendező elv, hogy ezeket megválasztják, vagy a sorsra lett bízva, hogy kiket választanak meg, vagy kiket nem. Kérdésem tehát az, hogy ez a sorsra lett bízva, vagy pedig el lett valahol döntve. Ha el lett döntve, kik döntötték el, milyen módon érvényesítették, hogy ki lesz küldött, ki nem lesz? A másik kérdésem, ami ehhez kapcsolódik, az csak tájékoztató jellegű, hogy végül is hányan vannak az itt jelenlévők közül, akik már küldöttek, és ha esetleg egy névsort is lehetne kapni, hogy kik vannak már benne [sic!}. Köszönöm. NYERS REZSŐ elvtárs: Tessék Judik elvtárs. JUDIK ISTVÁN elvtárs: Én a következőt szeretném kérdezni: miért utólag derül ki, hogy tulajdonképpen az ember több helyen is indulhatott volna? Mondjuk én elindultam volna az országban, és valahol majdcsak megválasztanak. (Derültség a teremben.) NYERS REZSŐ elvtárs: Van-e még kérdés? Barts elvtársnő. BARTS OSZKÁRNÉ elvtársnő: Az ügyrendi javaslat tartalmazza, hogy a határozatképességhez a mandátummal rendelkező küldöttek 2

/3-ának kell jelen lenni. Tekintettel arra, én úgy gondolom, hogy ez a kongresszus nem akármilyen, és nem az eddigiekben megszokott lesz, felvetődik bennem a kérdés, hogy ha a kongresszus elején elfogadjuk a határozatképességnek ezt a kritériumát, akkor hogy fogjuk tudni biztosítani azt, hogy mondjuk rugalmasan alkalmazkodjunk a körülményekhez? Én például számítok esetleges kivonulásra is. Tehát az a kérdésem, azt kell-e meghatározni, hogy mikor határozatképes a kongresszus, vagy netalántán úgy kellene az ügyrendben fogalmazni, hogy milyen típusú kérdések eldöntéséhez mennyi szavazat kell, mármint a mandátummal rendelkezőknek mekkora arányú szavazata. Megmondom őszintén, a kérdésemet az indokolja, hogy obstrukciós lépésektől tartok, és mondjuk a kivonulást is annak tartom. Köszönöm. NYERS REZSŐ elvtárs: Van-e még kérdés? Nincs. Tessék, Kovács elvtárs. KOVÁCS JENŐ elvtárs: A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak státusával kapcsolatos kérdésre, hogy például miért nem lehetünk, vagy miért nem lehetnek küldöttek, azért tudok nehezen válaszolni, mert magam kezdettől fogva annak a megoldásnak voltam híve, ami minden európai országban, kereszténydemokrata, konzervatív, szociáldemokrata, kommunista pártban szokásos, 1671