A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

pártokhoz hasonlóan, ahol listás szavazás van, meghatározzunk-e egy olyan minimumot, amelynek az elérése szükséges ahhoz, hogy egyáltalán egy lista képviseletet kapjon. Ebben a fázisban nem ajánlanánk, annak ellenére, hogy a nagy szociáldemokrata pártoknál — ahol ezek a listás választások vannak — ennek a minimumát általában 20%-ban szokták meghúzni, éppen azért, hogy töredék kisebbségek [a] vezető testületekfben] képviseletet ne kaphassanak, a választmány típusú testületekben jutnak általában képviselethez. Mégis ezt a kérdést illik felvetni, mert az ilyen típusú szavazási rendszerekhez ez hozzátartozik. Mindezek befejezéseképpen azt szeretném javasolni, hogy a Központi Bizottság vitája után az ügyrenddel kapcsolatos kérdéseket az Ügyrendi Bizottság, a választással, jelöléssel kapcsolatos ügyeket pedig a múlt alkalommal megszavazott Jelölést Előkészítő Bizottság vegye kézbe, oly módon, hogy 30-án a csoportvezetők, küldöttcsoport-vezetők, az ügyrendi bizottsági megbízottak, az alapszabály bizottsági tagsággal megbízottak, [a Jelölést Előkészítő Bizottságban való részvétellel megbízottak] üljenek össze, és a kongresszus ügyrendjével kapcsolatos kérdéseket kíséreljék meg lezárni, hogy ne ezzel teljen el a kongresszus egész első napja. A nyitott kérdéseket — ha maradnak — szortírozzák ki, és azokat vita nélkül már a kongresszus szavazással döntse el. Ez a javaslatunk a korábbi munkára. Köszönöm szépen. NYERS REZSŐ elvtárs: Köszönöm. Kérdése kinek van? Tessék, Borbély elvtárs. BORBÉLY SÁNDOR elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Szeretném előrebocsátani, hogy nem akarok a kongresszuson küldött lenni. Annyit beszéltünk mostanában a manipulációkról, bírálták az apparátust is, mi valamikor úgy foglaltunk állást, hogy a KB-tagok és a KEB-tagok küldöttek lesznek. Most nem leszünk küldöttek. Nincs is lehetőség idulni küldöttként sehol, mert a választások lezárultak. Mi erről a Kovács elvtárs éleménye? Köszönöm szépen. NYERS REZSŐ elvtárs: Tessék, kinek van még kérdése? Tessék, Krasznai elvtárs. KRASZNAI LAJOS elvtárs: Tisztelt Elvtársak! A következőt szeretném feltenni kérdésként, hogy milyen érvek sorakoznak amellett, hogy a KB tagjai és a KEB tagjai ne küldöttként vegyenek részt a kongresszuson, ugyanis én különböző körökben hallottam a kérdést feltenni. Szavaztak reformkörökben is, de úgy szavaztattak, hogy mellette egyetlen érvet nem mondtak, hogy miért ne küldöttként, mert ha valamit elfogadunk, jó lenne érteni, hogy mi ennek az értelme. A másik, hozzátenném azt a meditációt is, hogy ennek a Központi Bizottságnak abban eléggé komoly felelőssége van, hogy ezt a kongresszust politikailag, tartalmilag, szervezetileg is előkészítse. Tegnapi nap során a testület előtt nagy horderejű kérdések szerepeltek, amiben állást kellett foglalni. Felelősséggel kell odavinni a beszámolót és azokat a dokumentumokat — nem beszélve a pártprogramról, a pártprogram-nyilatkozatról —, amelyeket ez a testület formált. Pártunk a kisebbségi véleményt állítólag tiszteli — ha kisebbségnek kell tekinteni mondjuk a kongresszus fórumán ezt a Központi Bizottságot —, de hogy arra ne legyen lehetősége ennek a testületnek a saját pártja kongresszusán, vagy tagjainak, akik formálták a dokumentumokat, hogy a saját nézetét is ütköztetni tudja a többség véleményével, hogy ne emelhesse fel legalább a dokumentumok vitája során, a döntésnél 1670