A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
váljék a pártban, de az egész nemzet szempontjából, és hangsúlyozom: demokratikus erők szempontjából. A pártot tehát ilyen helyzetbe kellene mielőbb hoznunk. Nem tudom, hogy van-e időnk várni, mert megint egy kicsit mintha várakozási álláspontra helyezkednénk. Ugyancsak sok múlik azon, hogy az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik tárgyaló fél részvételével megindult tárgyalásokon milyen közös nevezőkre lehet jutni. Ez például, ami a parlamenti demokratikus folyamatot illeti, a képviseleti demokráciára való áttérés folyamatát, úgy gondolom, hogy fontos. A sztálinista rendszer maradványaitól véglegesen el kell szakadni, és éppen ezért úgy gondolom, hogy a visszarendeződés elhárításához is a haladó demokratikus erők összefogására és szabad demokratikus választásokra van szükség. Ehhez, úgy gondolom, terjes komolysággal kell viszonyulnunk. A pártnak még inkább világossá kellene tennie, hogy a politikai intézményrendszert a jogállamiság alapján demokratikus alkotmánnyal kívánja létrehozni. És ebben az értelemben ki kell mondani, hogy ennek érdekében az MSZMP kész szövetséget kötni más baloldali demokratikus, társadalmi szervezetekkel, erőkkel. Indokoltnak tartom a többpártrendszer kialakulását természetesen, úgy van, ez eldöntött tény, de nemcsak ez a követelmény, hanem az is, hogy nemcsak az egypárt-, hanem a polgári többpártrendszert is haladjuk meg e törekvésünkben. Itt elhangzott az Nyers elvtárs részéről, mintha úgy tapasztalná, hogy a nemzeti vonal, vagy bizonyos nemzeti elemek, minthogyha túltengenének bizonyos csoportok, vagy személyek politizálásában, illetve magatartásában. Én úgy gondolom, hogy ebben van valami, de csak részben tudok ezzel így egyetérteni. En inkább arra gondolok, hogy a történelmi tapasztalatok és a mai társadalmi érdekek figyelembevételével még inkább mintha erősítem kellene politikánk nemzeti jellegét, önállóságát. Véleményem szerint semmiféle idegen modell nem másolható. Tehát lényegesnek tartom, hogy ezt így értelmezzük, azt természetesen, hogy a nacionalizmus megengedhetetlen a politikában. Úgy látom azonban, minthogyha ez a kérdéskör sem lenne eléggé tisztázott a mi pártunkban. Mert nem ez szigetel [sic!] véleményem szerint a szocialista országok tekintetében, hiszen Nyers elvtárs emlékszik rá, amikor 1968-ban a reformfolyamatot beindították, hogy hogyan reagáltak erre egyegy szocialista országban. Tehát most elegendő lenne eltekinteni a többpártrendszertől, meg bizonyos reformpolitikától, és mindjárt megváltozna a helyzet. Tehát úgy gondolom, hogy ezt azért figyelembe kell venni kiegészítésként ahhoz, amit Nyers elvtárs mondott. Én is látom azt, hogy vannak bizonyos veszélyek a nemzetközi kapcsolatainkban, erről részletesebben nem szólnék. Mindig is azt hangsúlyoztam, hogy nagyon kell ilyen esetben, vagy ilyen helyzetben is ápolni a kapcsolatokat, erre megfelelő figyelmet fordítani, de nem úgy, hogy letérünk eddigi politikai irányvonalunkról. És más tekintetben is fontosnak tartom ezt a kérdést. Gazdasági kérdésekről most nyilván kevesebb szó esik, de Fodorné Birgés Katalin elvtársnővel egyetértek, hogy nagyon fontos lesz, hogy ezekkel a kérdésekkel is még hatékonyabban foglalkozzunk mind a kongresszusra, mind az országgyűlési választásokra való felkészülés idején. A következő témakör, amire szeretnék kitérni, és kicsit konkrétabban szólni: én mindig is hangoztattam, és most is hangsúlyozom, hogy megfelelő hiteles személyek állítása különböző posztokra, és jelöltként való indításuk majdan a választások idején, vagy előtte, a mai helyzetben legalább annyira fontos, mint egy jó program. Mert a programokban elég nagyok az átfedések a különböző pártok között, min1135