A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

hogy ha az egyik oldalról öt sort írnak, a másikról hatot, akkor a harmadik oldalról öt és felet. Karikírozom a dolgot, de egyszerűen elhibázottnak tartom, hogy egy ilyen áltárgyilagosság lengi körül a mi lapunkat. A többi orgánum pedig inkább az MSZMP szempontjából kellemetlen, valóban kellemetlen, vagy annak tűnő kérdéseket exponálja, és úgy állítja be a tárgyalási menetet, hogy itt vert seregként állandóan hátrálva veszünk részt a munkában. Ami a választások időpontját illeti, úgy gondolom, hogy nagyon határozottan állást kell foglalnunk a köztársasági elnök idei megválasztása mellett. Pozsgay Imrének nyilván kellemetlen lett volna beszélni erről, én teljes józansággal tudok talán erről — és tárgyilagosan — beszélni. Látnunk kell, hogy az MSZMP köztársasági elnökjelöltjének a szisztematikus lejáratása megkezdődött.

13 És legnagyobb sajnálatomra, ez nemcsak az ellenzék körében folyik. Az természetes, hogy a legotrombább állításokkal, rémhírterjesztésekkel vesznek részt ebben, hanem azt tapasztalom, hogy a saját pártunkon belül is szimpátia, antipátia viszonyok kerekednek felül a szigorú politikai racionalitáson. A szigorú politikai racionalitás azt mondatja velem, hogy a köztársasági elnökválasztást meg kell nyerni, meg lehet nyerni, és a lehető legnagyobb szavazataránnyal meg kell nyerni. És mindaddig, amíg ez nem tudatosul a saját pártunkban, és könnyedén felvethető az, hogy a KB revideálja az álláspontját a köztársasági elnök személyét illetően, vagy páltszavazást csináljon, vagy a kongresszus állítson még további jelölteket és így tovább, az ötletek tárháza végtelen, addig azt kell mondanom, hogy politikailag ostoba módon viselkedünk. Tehát ebben rendkívül egyértelmű, rendkívül határozott álláspontra kell helyezkednünk, és egy igen agilis, igen átütő erejű kampánnyal a lehető legnagyobb arányban meg kell nyerni a köztársasági elnökválasztást, mert ennek a pszichológiai hatása az országgyűlési képviselőválasztásra erős lesz. Hát nem véletlen, hogy iszonyatos erővel áll ellen az ellenzék militáns szárnya, mert pontosan tudja, hogy ez így van. Nagyon fontosnak tartanám, hogy ebben sziklaszilárd legyen az álláspontunk. A parlamenti képviselők választását illetően azon a véleményen vagyok, hogy nem érett a helyzet az időpont eldöntésére most. Azt viszont nagy határozottsággal ki lehet mondani, hogy az idei országgyűlési képviselőválasztás kivitelezhetetlen. Tehát nemcsak politikailag nagyon kockázatos belehajtani magunkat egy ilyen akcióba, hanem technikailag kivitelezhetetlen. Nem akarom elmondani, hogy mik azok a körülmények, amik miatt ez kivitelezhetetlen. Ezt tényként el kellene fogadnunk. Politikailag pedig nagyon kockázatos és bizonytalan, mert nincs a kezünkben ma egy olyan kongresszusi zárás, amire fel lehet építeni egy gyors és nagyon agresszív választási kampányt. Nem tudjuk, őszintén szólva, hogy a kongresszus után hogyan fognak kinézni ennek a pártnak a kondíciói, és nem tudjuk, hogy mennyire lehet kontrollálni a küldötteket, mennyire lehet kontrollálni a kongresszust. Ezért teljesen egyenérték Maróthy elvtárssal. Életveszélyes lenne a kongresszus előtt deklarálni egy időpontot. A kongresszus után vissza kell térni erre. Hozzátenném: a kongresszus után egy tisztújítás lesz országosan, de egy tisztújításra van szükség regionálisan és helyileg is, és stabilizálni a tisztségviselőket, mert egy megfélemlített, megvert, terrorizált, elbizonytalanított, és bizonyos szempontból okkal lejáratott, koalíciós megbeszélésekre nem képes területi pártvezetéssel nem tudunk egy választási kampányt végigcsinálni. Tehát itt igenis hiteles és új em1589