A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

szükség, hogyan lehet új módon dolgozni. Ennek elsősorban segíteni kellene, és nem türelmetlenséggel bombázni. Mit javaslok én pillanatnyilag? Azt mondom, hogy most kulcs: nem az egész politikánk felülvizsgálata, hanem a párttal kapcsolatos teendők. Először: szövetséget kell kötni a Központi Bizottságban. Úgy gondolom, szükség van egy politikai nyilatkozatra. Meg kell fogalmazni akár éjjel, nappal, vagy több napon keresztül, amely állást foglal az 1988. májusi pártértekezlet mellett, amely állást foglal a demokratikus szocializmus, mint jövő mellett, amely állást foglal a szocialista jogállam kiépítésének továbbfolytatása mellett, a többszektorú piacgazdálkodás mellett. Mindent nem akarok elmondani, csak végére: és állást foglal abban, hogy a kongresszusig együtt haladunk, és a kongresszusra bízzuk a párt további tevékenységét, munkáját. Másodszor: a programot nemcsak az apparátus, vagy nemcsak egyes kormánykörökhöz tartozó minisztériumok gondolkodására építjük, hanem a platformokat, az ún. platformokat műhelyeknek tekintjük, és kérjük, hogy írják meg gondolataikat, fogjanak össze, tárgyaljanak, vigyünk aktivitást a Központi Bizottság irányításával a párttagságba ilyen szempontból, amire a kongresszusig szükség van. Harmadszor: a pártelnök funkciójára én úgy tekintenék, hogy az a kettő, amit Grósz elvtárs mondott, az kevés; az egyik, hogy a párt nemzetközi kapcsolatai, másik pedig bent különböző politikai erőkkel vagy pártokkal való kapcsolatot [sic!]. A pártelnök személyére most úgy tekintenék, mint integráló tényezőre a kongresszusig. Feltétlenül így kellene megválasztani és megbízni is, és felhatalmazni arra, hogy integráló tényezőként működjön és mondja meg a véleményét, hogyha dezintegrációs tendenciát, vagy dezintegrációs magatartást tapasztal. Én szükségesnek érzem ebben a pillanatban, hogy így tekintsünk a pártelnökre. És végül: valamiféle ilyen programot, cselekvési programot, mint amit Grósz elvtárs előadott, el kellene fogadni azért, hogy a kongresszusig akcióban legyünk, elsősorban a párt megújítása és a párt fő erőinek összefogása és a kongresszus, a választás szempontjából nagyon fontos kongresszus sikeres és eredményes lebonyolítása érdekében. IVÁNYI PÁL elvtárs: Köszönöm szépen. Azt javaslom a Központi Bizottságnak, hogy tartsunk egy óra ebédszünetet. Negyed háromkor folytatjuk a munkát. Első hozzászóló Fodorné Birgés Katalin elvtársnő lesz. Ebédszünet IVÁNYI PÁL elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Folytatnánk a munkánkat. Mindenkinek kedves egészségére az ebédet. Összesen még az eddigi lista szerint 26-an kérnek szót, de ez még szaporodhat természetesen. Arra kérnék mindenkit, hogy feszesre fogja a mondanivalóját, ha egy mód és lehetőség van rá. Az nagyjában — egészében látható, hogy ma nem fogjuk tudni ezt a vitát lezárni. Ezért az lenne a javaslatunk, hogy fél hétkor zárjuk le a mai napot, és holnap reggel kilenc órakor folytassuk. De hát ezt még el tudjuk dönteni a végén. Most Fodorné Birgés Katalin elvtársnőnek adnám meg a szót, utána Szűrös Mátyás elvtárs következik. 1129