A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

temes játék szabályai semmiben sem különböznek a normál gazdasági szervezetek játékszabály]aitól. Akkor nem túlságosan érthető, hogy milyen megfontolásból gondoljuk mi, hogy le kellene ezt a kérdést korlátozni, mert azt hiszem, hogy bár­melyik párt, amelyik sikeres vállalkozásba kezd, és egyébként ugyanúgy adózik, mint bármelyik gazdálkodó szervezet, ez egyetemes népgazdasági hasznot is hajt. Itt ennek az aszimmetriáján, ha lehetne úgy módosítanék, hogy nem zárnám ki a pártot vagy a pártokat például a 6. § 3. pontjában úgy, hogy más gazdasági társa­ságokban nem vehet részt, csak egyszemélyes kft.-ben, vagy minden pénzt, érték­papírt, pénzének értékpapírba fektetését megengedi, részvény befektetését nem, annál is inkább, mert borzasztó egyszerűen kijátszható. Bizonyos értelemben ugyanaz vonatkozik erre is, mint a külföldi támogatásra, hisz pontosan tudjuk, hogy a nyugat-európai pártok, bármelyikről van szó, szociáldemokratáról, kom­munistáról, a pénzügyi hátterét ilyen gazdálkodással biztosítja részben, másrészt pedig külföldi pénzeket kap. Ennek a nemzetközi gyakorlatban igen kiválóan kiala­kult formái vannak, hogy hogy lehet tisztára mosni és bevinni [sic!] egy adott or­szágba. Azzal együtt nyilván egy korlátozó rendelkezés nehezíti az ezzel kapcsola­tos munkát. Visszatérve a pártvagyon dolgára. Én azt fontosnak tartom, és ezt el kell dönteni a Központi Bizottságnak. Három dolog között választhatunk a mai játékszabályok alapján; az egyik dolog az, hogy nem csinálunk semmit, amit abban az értelemben meg tudunk tenni, hogy az ingatlanjainkat illetően semmiféle kezdeményezést és akciót nem csinálunk, hanem megpróbáljuk [sic!] és majd kivárjuk, hogy mi történik. A kormányzat véleménye szerint — lehetséges, hogy ezt a véleményt el kell fo­gadnunk — csak az új földtörvény lesz az az egyetlen forma, amikor az ingatlanok tulajdonjogát rendezni lehet. Ennek az új földtörvénynek az elfogadására egészen biztos, hogy csak jövőre kerül sor, lehet, hogy nem ez a parlament fog ezzel már foglalkozni. Következésképpen ennek a kockázatát én meglehetősen nagynak lá­tom, hogy mit fog majd elfogadni az új földtörvényben egy új összetételű par­lament. Az, hogy nem csinálunk semmit, abból a szempontból sem tartható álláspont, hogy ha mi az ingatlanjainkat nem tudjuk hasznosítani, akkor más oldalról, a pénz­ügyi forrásainkból nem tudjuk fenntartani. Az, hogy az ellenzék ebben az ügyben milyen álláspontot képvisel, az apró szedett rész, ami fel van tüntetve a tárgyalási anyagban, pontosan mutatja, amikor azt mondja az ellenzék, hogy csak a tulajdon­ban lévő ingatlant lehet használni, ilyen az MSZMP-nek nincs, amire használati joga van, és nem tudja használni, azt meg adja vissza. Tehát magyarul, meg kell fosztani tőle. Azt hiszem abból a tájékoztatóból, amit az elvtársak megkaptak, az is kiderül, arra nem lesz pénzünk, hogy egy ilyen mennyiségű ingatlant fenn tudjunk tartani. Nem is indokolt fenntartani. Tehát én most az indokoltságtól el is tekintek, képte­lenség fenntartani pénzügyi oldalról. Másrészről meg tudjuk, hogy számtalan olyan felhasználási lehetőség van ma ebben az országban, oktatás, egészségügy, egyéb területén, ahol ténylegesen nemzeti érdeket szolgálna ezeknek az ingatlanok­nak a felhasználása. Második lehetőségünk az, hogy átadjuk egy jelentős részét, mint ahogy erről be­széltem. Azt hiszem, ez egy jó megoldás lenne abban az esetben, ha ténylegesen jogi garanciákat kaphatnánk. Igazából ma egy ilyen jogi garancia látszik, a megma­1494

Next

/
Oldalképek
Tartalom