A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

dött ún. törvényjavaslat jobb felső sarkában nem az szerepel, hogy Igazságügyi Minisztérium, hanem az, hogy kérjük az anyagot az ülésteremben hagyni. Mi, bizonyos alapanyagot a tárgyaló delegáció rendelkezésére bocsátottunk, de a tárgyalások során szükségképpen merülnek fel ötletek. Ezek az ötletek tükröződnek ebben a tervezetben. Hangsúlyozni szeretném: a vezérkari főnökre vonatkozó megállapítással én is ebben az anyagban találkoztam először. Mórocz elvtársnak tehát az a válaszom: a garancia a tárgyalásokat követő alapos kodifikációs munka és kormányzati kontroll. Enélkül a rögtönzött, a tárcákkal nem egyeztetett törvénytervezetek sem a Minisztertanács elé nem kerülnek, sem az Országgyűlés elé nem kerülnek. Nagyon szeretném aláhúzni azt, amit Pozsgay elvtárs a törvények összefüggéseiről mondott. Felbonthatatlan ez a csomag. Önmagában véve a Büntető Törvénykönyv módosítása az alkotmánymódosítás nélkül semmit sem ér, mert a büntetőjogi védelem áttevődik az alkotmányos rend védelmére. Márpedig nyilvánvaló, hogy az alkotmányos rend védelme nem a 49-es Alkotmány védelmét, hanem a most korszerűsítendő Alkotmány védelmét kell hogy jelentse. Pozsgay elvtárs következetesen három törvényről beszélt, és a Központi Bizottság tagjai is három törvény szövegét kapták meg. Szeretném megjegyezni, úgy pontos, hogy négy törvényről van szó: negyedik az Alkotmánybíróságról szóló törvény. Ezt egy korábbi fázisban a Központi Bizottság tagjai [meg]kapták, és Pozsgay elvtárs szavaiból egyértelmű, hogy ő a csomag részeként kezeli az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is. Tétényi elvtárs kérdésére a következőket szeretném mondani a munkahelyi pártszervezetekkel kapcsolatban. Ismerjük a nyugati országok párttörvényeit. Ezek a törvények általában a közhatalmi szerveknél működő pártszervekről rendelkeznek, és nem rendelkeznek a vállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél működő pártszervekről. Két, jogi szempontból egyenértékű megoldási mód képzelhető el. Az egyik, amit az önök által megkapott szövegtervezet tartalmaz, a második szakasz második bekezdése és a megjegyzés, ami természetszerűen a törvény miniszteri indokolásába kerül. Jogi szempontból van egy ezzel azonos értékű megoldás: a két jogi megoldás között politikai szempontok figyelembevételével, és a Pozsgay elvtárs által kifejtett szempontok figyelembevételével lehet és — gondolom — kell az igen tisztelt Központi Bizottságnak választani. A másik jogi megoldás a következőképpen hangzanék: ,,A nem közhatalmi szerveknél a pártok azonos feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, azzal a megszorítással, hogy a) munkaidőben politikai tevékenységet nem végezhetnek; b) a munkahely szervezeti-vezetési rendszerébe nem épülhetnek be; c) a munkahely szakmai tevékenységére irányadó határozatot nem hozhatnak." A két megoldás jogi szempontból azonos értékű; jogi szempontból mind a kettőt alá lehet támasztani érvekkel. Politikai szempontok mérlegelése alapján indokolt ebben a kérdésben állást foglalni. Köszönöm szépen. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Köszönöm Kilényi elvtársnak a világos válaszát. Ezután rátérünk a vitára. Ja, bocsánatot kérek. Németh elvtárs kapott kérdést, átadom a szót, hogy válaszoljon. NÉMETH MIKLÓS elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Legalábbis én úgy éreztem, hogy Berecz elvtárs engem szólított, vagy engem is megszólított. Kötelességem válaszolni mindkét kérdésére, illetve az egyik kérdésére, a másik észrevételére. 1444