A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

nagyobb, mint az a korábbi esetekben volt. Amint az várható volt, sajnos — részben a párt összetételéből adódóan, részben azzal nem magyarázható okokból — aránytalanságok is vannak az összetételben. Például a nők aránya egyelőre nem éri el a küldöttek 10%-át, a párt összetételéből fakadóan a 30 év alattiak aránya a küldöttek között méltatlanul alacsony. És igen kevés képzett, jól képzett szakmunkás és közvetlen termelésirányító került egyelőre megválasztásra. Tehát, amikor a küldöttválasztás személyi eredményeinek kétségkívül pozitív és reménykeltő eredményeit méltatjuk, akkor akár kikerülhetetlennek, akár elkerülhetetlennek látszó árnyoldalait is számba kell vennünk. A politikai tanulságok közül a legfontosabb eredménye ennek a folyamatnak eddig az, hogy ugyan biztos képpel majd csak a kongresszuson rendelkezünk a küldöttek politikai nézeteiről és összetételéről, de minden korábbi választásnál pontosabban ismerhetjük ezeket, hiszen többségüknek programnyilatkozatot kellett tenniük megválasztásuk előtt. És a választások eredményei azt mutatják, hogy a változások, a reformok iránt elkötelezettek, a realista szemléletű és céltudatos cselekvést igénylők alkotják a küldöttek többségét. Azoknak a szélsőségeknek a képviselői, amelyekre a Központi Bizottság kettővel előtti üléséről kiadott állásfoglalás is utal és célzott, igen kis számban vannak jelen a küldöttek között. De a politikai tanulságok közé tartozik az is, hogy a párttagságnak csak egy csekélyebb, kisebb, az aktívagárdára korlátozó része vett részt intenzíven ebben a folyamatban. Különösen a választások és a jelölések első fázisában — és ezt nem írnám a nyár számlájára egyedül és elsődlegesen — sok helyütt igen nagyfokú érdektelenség mutatkozott, és egy-két helyen ez még a választások során is megjelent. Természetesen e tekintetben a két változó és eltérő területenként, városonként és akár azok régióiként, mégis figyelmeztető és egyszerűen tényként rögzítendő, hogy a pozitív eredményekben nem a párttagság egésze osztozik. Az előkészítő munkának ezen legfontosabb fázisával megkezdődhet a munkának az a szakasza, ami a korábbi megegyezésnek megfelelően a küldöttekre építve, és elsősorban a küldöttekre építve, kezdődhet meg az előkészületek végső fázisa. Ennek menetrendjéről a Központi Bizottság tagjai itt a helyszínen kiosztott dokumentumban

12 a különböző lépéseket figyelemmel kísérhetik. Ezért erről részletesen nem kívánok szólni, de arról igen, hogy a Központi Bizottság elé a szervezeti szabályzat, az ügyrend [sic!] és az új testületek megválasztásának módját a következő ülésen, 12-én beterjesztjük. Ezek megvitatásának módjáról a kiosztott menetrend felvilágosítást ad. A programnyilatkozatról

13 regionális megbeszélések, platformok közötti egyeztetések fognak folyni intenzíven annak érdekében, hogy a kongresszus elé ezen vélemények figyelembevételével kialakított új változat kerülhessen. Szükség lesz arra, hogy egyes kérdésekben a küldöttcsoportokat előzetes szavazásra, nem kötelező erejű, de próba jellegű előzetes szavazásra kérjük fel. Ilyen például a vezető testületek megválasztásának módja, hisz az előzetes jelölőmunka értelmét veszti, amennyiben nem születik — legalábbis viszonylagos többségi — megegyezés arról, hogy mit [sic!] akarunk választani a kongresszuson, és milyen jelölési és választási procedúra keretében. Ennek érdekében szeretném kérni a Központi Bizottságot, hogy az előző ülésen előterjesztett javaslatot és viszonylagos megegyezést — amely arra vonatkozott, hogy egy jelölést előkészítő bizottságot kérjen fel, amelynek tagjai a megyei küldöttcsoportok ezen üggyel megbízott szóvivői, illetve a Központi Bizottság egy tagja lenne —, azt a javaslatot most emelje határozati rangra. 1420