A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Hasonlóképpen előzetes szavazásra lesz szükség az ügyrend kérdésében, amely a demokratikus eljárások alapvető és fontos garanciája, de ugyanakkor a tapasztalatok szerint beláthatatlan és végeláthatatlan vitákat eredményez a különböző szintű pártértekezleteken. Bizonyára az ilyen vitát teljességében megkerülni nem lehet, de arra van lehetőség, hogy előzetes egyezkedések alapján mérni lehessen, hogy ez az ügyrend milyen támogatást élvez. Ennek érdekében javaslom, hogy a múltkor

14 szintén alapvetően elfogadottnak tűnő álláspontot, miszerint ügyrendi bizottságot kellene előzetesen megbízni a küldöttcsoportok képviselőiből, és Kovács Lászlót, a Központi Bizottság tagját említettük akkor, akit a Központi Bizottság delegálhatna; kérem, hogy ezt is az ülés emelje határozati rangra. Végül az előzetes program kérdésében is meg kell legalább viszonylagos módon egyezni, hiszen a technikai előkészületek nehezen folytathatók enélkül. Itt szeretném a Politikai Intéző Bizottság nevében javasolni, hogy a KB mérlegelje ismét a tervezett nagygyűlés

15 szükségességét. Azt ajánljuk, hogy ezt a nagygyűlést egyelőre töröljük a programból. Ennek oka az, hogy eddig a küldöttcsoportokkal és képviselőikkel folytatott konzultációk során az a benyomás keletkezett, miszerint ezzel a nagygyűléssel és annak időzítésével a Központi Bizottság eleve korlátozni kívánná a vita időtartamát, és be kívánná szorítani a küldötteket egy olyan menetrendbe, amelynek a megvitatására eddig nem volt lehetőségünk. Újragondolás után más érvek is szólnak amellett, hogy a nagygyűlés ne akkor kerüljön megrendezésre, és hogy a Központi Bizottság törölje most ebből a programból. A küldöttekkel való közös előkészítés alapvető politikai része kell legyen, hogy a szokásos tájékoztatási rendtől eltérve, a Központi Bizottság üléseiről, a Politikai Intéző Bizottság fontosabb állásfoglalásairól — beleértve a mai ülésnek a vitáját is — a küldöttcsoportok részletes tájékoztatást kapjanak a Központi Bizottság jelen lévő tagjaitól, függetlenül attól, hogy éppen az adott központi bizottsági tagot azon a területen vagy másutt a választási menetben küldötté választották-e vagy sem. Az előkészítő munka szélesebb értelemben vett menetrendjéhez tartozik az is, hogy különösen szeptember második felében sok helyütt városi és megyei pártértekezletek lesznek, amelyek elsősorban a politikai kérdésekben fognak állást foglalni. Kétségtelen ugyanakkor, hogy mind a kiosztott menetrend, mind az eddig elmondottak egy konszolidált párt konszolidált kongresszusának konszolidált előkészítési módját tükrözik. Mindannyian tudjuk, hogy a helyzet nem ilyen, és vannak más menetrendek is a párton belül. Szeretném azt előrebocsátani, hogy az MSZMP taglétszáma, amelyről most beszélünk, ebben a pillanatban kb. 730 000 fő, ez annak alapján valószínűsíthető, hogy július végén a pontos adatok szerint 743 000 tagja volt az MSZMP-nek, és ha figyelembe vesszük azt, hogy ebben az évben havonta általában 10000 kilépővel és kb. 130—150, esetleg 200 belépővel számolhatunk, akkor azt hiszem, hogy ez a becslés, amely [ennek a hónapnak a végére] erre a jelenlegi állapotra vonatkozik, nem áll messze az igazságtól. Erről a pártról beszélünk, és ezen a párton belül létező és ebbe a pártba benyúló csoportosulások saját menetrendjéről, és a Központi Bizottság többsége által ismert működéséről. A kongresszusig sor kerül több, a párton belül nyilvánosan működő csoport összegező, programalkotó, vitázó tanácskozására. Ilyen az MSZMP Marxista Egységplatformja, ilyen a reformkörök hétvégi tanácskozása,

17 ilyen a Népi Demokratikus Alternatíva nevű tömörülés

18 tanácskozása és szervezőmunkája, ilyen a Prognózis Szakmai Kör tevékenysége,

19 valamint az elsősorban buda1421