A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

lenne, más lenne a helyzet. S azt hiszem, körülbelül ez az egyetlen, amivel ebben a teremben mindenki egyetért, hogy szükség lenne, hogy az MSZMP működjön. Én azt javasolom, hogy rendkívüli helyzetben, rendkívüli intézkedésként hozzuk létre ezt a direktóriumot, elnökséget. Ha ezt megszavazza a Központi Bizottság, akkor az elvtársak tegyenek további javaslatot. Nem tűri meg ma a helyzet, hogy nagy testületek hozzanak létre, amit akarnak, de itt rendkívül szűk, naponta operatívan felelni tudó, egymással annak a célnak az érdekében, a magyar társadalom életének az érdekében egyetérteni tudó emberek, három-négy ember próbálja meg aztán működtetni ezt. Es hozzanak létre olyan szervezeteket, olyan megoldásokat, amiket akarnak, de ebben a néhány hónapnak a mély válságában tudják ezt a pártot vezetni. Én tehát azt javasolom, hogy ha elfogadható a Központi Bizottság részére Nyers elvtárs javaslata, hogy elnök legyen, elnökség, ez a szűk körű elnökség, akkor függesszük fel az ülést, és továbbiakban ők tegyenek javaslatot. BERECZ JÁNOS elvtárs: Sarlós elvtárs, utána Eötvös Pál, Balogh Sándor, Ördögh Szilveszter és Vajda György elvtársak vannak eddig. Akkor szünetet kell tartani újabb rendelkezésig. SARLÓS ISTVÁN elvtárs: Elvtársak, tegnap a különböző szünetekben többen megkérdezték tőlem, hogy a reggeli ügyrendi indítványommal azt értem-e el, amit el akartam érni? Nem tudtam sem határozott igennel, sem határozott nemmel válaszolni. Csak a reményeim erősödtek meg abban, hogy a vezetésben működők közötti együttműködés az eddiginél szilárdabb, elvibb és elvtársiasabb lesz, mert ez is hiányzott mindig az együttműködésből. Ami a témát illeti, én azt hiszem, hogy vannak jogosítványai a Központi Bizottságnak arra, hogy a Politikai Bizottságot felmentse, arra, hogy új Központi Bizottságot válasszon, de arra, hogy a Szervezeti Szabályzatban rögzített szervezeti felépítésen változtasson, erre nincsen. A Politikai Bizottságot a Szervezeti Szabályzat írja elő létezőnek, ha mi ezt Intéző Bizottságnak nevezzük, attól lényegében semmi nem változik, attól függ minden, hogy kik azok, akik vezetnek, és kik azok, akik irányítanak. Létrehoztuk az elnöki intézményt azzal, hogy Nyers Rezső személye vetődik fel elnöknek, ez már eleve mást mutat, mint a tavalyi elnökválasztás, mert a tavaly megválasztott elnök nem volt tagja a Politikai Bizottságnak. És a Politikai Bizottságból egy tagot elnöknek választunk, akkor az nemcsak a Központi Bizottság elnöke, hanem a Politikai Bizottság elnökévé is válik. Egyetértek azzal, hogy első számú [sic!] személy legyen, pontosan körülírt feladatköre legyen, mert az eddigi nyilatkozatok, melyek nem ma hangzottak el, hanem az előző központi bizottsági ülésen, azok úgy néztek ki, hogy az elnök majd segíti a főtitkár munkáját. Ilyen munkamegosztás nem létezik, konkrét, világos, egyértelmű feladatokat kell rábízni. Itt kétséges az a kérdés, hogy hogyan tudja ellátni a megválasztandó elnök a kormányban az államminiszteri feladatát, mert az sem akármi, és azt is el kell látnia. Tehát vagy az történik ebben az esetben, hogy egyiket vállalja és a másikat nem, a kettőt együtt nem tudja ellátni. Én jobb szerettem volna, ha mind a kettőt el tudná látni. De legyen a Nyers elvtárs a párt elnöke. A Politikai Bizottságot illetően énszerintem olyan változtatást kellene eszközölni, hogy maradjon az elnevezés, formális kérdésnek tartom, de az összetételben legyen módosítás. En el tudnám azt képzelni, hogy a Központi Bizottság titkárai ne legyenek tagjai — a főtitkár kivétel — a Poltitikai Bizottságnak, és olyanok kerüljenek 1205