A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

daság érdekképviseletét, mely a jogi, gazdasági, szakmai, társadalmi, szociálpolitikai, pénzügyi területeket öleli át, a politikától mentes agrárszövetségben tudom és tudjuk elképzelni. Ezért az agrárszövetségekért, a [benne] tömörülő mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok, egyéni és kistermelők az önfenntartás alapján kidolgozott programjuk megvalósításának támogatásáért sorakozzanak fel a politikai pártok. Az agrárágazat azt a pártot fogja támogatni, melyben a legmegbízhatóbb politika az állami hatalommal szemben is markánsan fellépni tudó szövetségét találja meg. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az MSZMP-nél megtalálható lesz. A gazdálkodási környezet megváltoztatása, többszektorúsága versenysemlegességet is feltételez. Azonos lehetőséget kell adni minden területen a termelés fejlesztésére, az értékesítésre és a pénzügyi vonatkozású kérdésekre is. Szükségessé válik, hogy a szövetkezeteink szervezeti rendjét, szabályait is megreformáljuk. Itt is el kell érni, hogy minden tag tényleges tulajdonos legyen, ezt érezze munkájában és a jövedelmében is. Új alapokra kell helyezni a szövetkezetekbe való belépést és kilépést, ami személyi változás mellett maga után vonja a földhasználat változását is. Lehet a tagnak földtulajdona a közösben is, és lehet saját kezelésében. A mezőgazdaságot is az iparhoz hasonlóan többszektorúvá kell tenni, és lehetőséget kell adni kisebb szövetkezet és családi vagy egyéni gazdálkodási formákra. A meglévő szövetkezetekben és az új alakuló szövetkezetekben, vállalkozásokban ki kell fejleszteni a tulajdonosi szemléletet, az érdekeltséget, ami eredményessé teszi a helyes törekvést. A mezőgazdaságban utat kell nyitni a vállalkozásoknak, és létrehozni annak feltételeit. A földet szabadon, korlátozás nélkül lehessen bérelni, vagy vásárolni. A bérletet csak átmeneti kategóriának tartom. A vállalkozó tulajdonosa lehessen az általa megművelt földnek, legyen kockázati tényező, hogy hány évig művelheti azt. A földnek forgalmi értéket kell adni, ne nosztalgiából foglalkozzunk a tulajdonviszonyokkal. A tulajdont mi a tárgy és a személy kapcsolataként fogjuk fel. Olyan politikai és állami hozzájárulást várunk el a mezőgazdaság többszektorúságának létrehozására irányulóan, mint azt tapasztalhatjuk — mint már említettem — az iparban. Tisztelt Központi Bizottság! A megyei pártbizottság tagjai, az MSZMP keretében működő agrárvidék-platformot hoztunk létre és kialakítottuk a működés módját [sic!]. A platform célja: hozzájárulni, elősegíteni, hogy az MSZMP az agrárágazatban dolgozók számára reális, de reményt és biztatást adó agrárpolitikát alakítson ki és valósítson meg. Vázlatosan erről már szóltam. A platform célja továbbá, hogy döntésre jogosult politikai és állami testületekben az ágazat mindenkor arányos képviseletet kapjon. Amennyiben a pártpolitika a célkitűzéseket magáévá teszi, a platform vállalja, elősegíti, hogy az ágazat dolgozói, azok környezete, a párt politikáját támogassák. Részt vállal a választási küzdelemben az MSZMP győzelméért. Közvetlen szervezőmunkával elősegíti a vidéki politizálás felélénkülését. Azt hiszem, erre most olyan szükség van, mint — ahogy szüleink mondották — egy falat kenyérre. Köszönöm a lehetőséget, köszönöm a figyelmet. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Köszönöm Iklódi elvtárs. Szabó elvtársé a szó. SZABÓ ISTVÁN elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Mint mezőgazdaságban dolgozó, valóban örülök annak, hogy ez az anyag újra visszakerült ide a Központi Bizottság elé. Azért mondom ezt, mert tudom, ez a párt a maga megreformálásával van elfoglalva, alig van ideje, hogy mással foglalkozzon. És mégis foglalkozik ezzel az agrárpolitikával, agrárkérdéssel. 941