A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

az ott dolgozók, annál is inkább, mert a földnek több mint negyedrésze ezeknek a kezelésében, illetve működtetésében van. Befejezésül, ami a Tanácsadó Testület anyagában is szerepel. Nehezen lehet megbarátkozni azzal a felfogással a földtulajdonnal kapcsolatban, ami a tájékoztatóban, vagy legalábbis abból olvashatóan kitűnik. Bár már hallottam ma reggel, hogy az már nem úgy van. Közben változtak a javaslatok. Gondolok olyanra, hogy magánszemély termőföldet korlátlan mértékben minden kikötés nélkül szerezhet. Ebből az tűnik ki, ha így van — én nem ismerem a tételes kodifikált elgondolást —, hogy Magyarországon a föld forgalma liberálisabb lesz, mint mondjuk a Holland Királyságban, ahol a polderekből csak az kaphat használatra a holland államtól, akinek megfelelő iskolai végzettsége van, tehát műveltséget igazol, valamint vizsgázik szakmailag egy bizottság előtt. Tehát lehet, hogy vannak bizonyos előírások, korlátok, én azt nem tudom, de mindenféleképpen — úgy, ahogy ez elvileg megfogalmazódott Iványi elvtárs szóbeli kiegészítésében, előadásában — egy alaposan megvitatott és valóban a földnek, mint termelőeszköznek és annak szerepéhez méltó és fontosságú felelős átgondolás szükséges. Kedves Elvtársak! Köszönöm, hogy reagált Iványi elvtárs a Tanácsadó Testület állásfoglalására, továbbítani fogom a testületnek, természetesen. Ami a szervezést illeti, arra csak azt tudom mondani kedves Iványi elvtárs, hogy mi mindenkor a Központi Bizottság Irodájának bejelentjük, hogy hol tartjuk és mikor tartjuk ülésünket, és arra a Központi Bizottság bármely tagja eljöhetne. Valószínű, hogy itt még kell bizonyos bejáratást végeznünk, nem működik még ez a mechanizmusunk rendesen. Mi nem vagyunk megelégedve valóban a Tanácsadó Testülettel eddig, de azt külön köszönjük, hogy a legutóbbi ülésen — nem hívtuk külön, de értesülve ülésünkről — Grósz elvtárs és Kovács Jenő elvtárs — a Pártpolitikai Osztály vezetője — részt vett. Elnézést kérünk, hogyha ez most nem így sikerült. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Köszönöm szépen. Iklódi elvtársé, a bajai Rákóczi Tsz elnökéé a szó, utána pedig Szabó István elvtárs következik. IKLÓDI LÁSZLÓ elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Az agrárpolitika megújulására irányuló törekvések megvitatása, egy új irányvonal meghatározása teljesen időszerű. Ez akkor is igaz, ha az 1957. évi agrárpolitikai tézisek

16 jó alapul szolgáltak az élelmiszer-gazdaság több évtizedes fejlődéséhez. Eredményeként a lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozottan jó színvonalúvá vált. A feldolgozottsági fok emelkedett, kiviteli többletével hozzájárult a külső egyensúly javításához. A mezőgazdaság fejlődése azonban az elmúlt években megtört, a társadalmi válságtünetek megtalálhatók az ágazatban is. Tetten érhetők a feszültségek a termelő- és feldolgozóüzemekben, az agrárkereskedelemben, az ágazat irányításában, az érdekképviseletnél. Csökkent a falvak népességmegtartó ereje. A szűk mozgástér, melyben az agrárágazat jelenleg vergődik, gyorsan oldást kell hogy kapjon, hogy teljes lehetetlenülése ne következzen be, melynek beláthatatlan következményei lehetnek. Gyuricsku elvtárs Szabolcs-Szatmár megyéből már szólt arról, hogy mi sokoldalúan megvitattuk a tézistervezetet, megyei pártbizottsági ülésen az összegzett vélemények alapján állásfoglalást alakítottunk ki és fogadtunk el. Megállapításaink, javaslataink nagy része örvendetesen az új koncepcióba beépítésre is került. Magam részéről teljes egészében egyetértek a Központi Bizottság Tanácsadó Testülete által megfogalmazott három fő tétellel. Először: az agrárolló továbbnyílásá939