A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

IVÁNYI PÁL elvtárs: Köszönöm szépen. Azt javaslom, hogy tartsunk egy 25 perces szünetet, és szünet után Baranyai Tibor elvtárs következik hozzászólásra. Szünet rVANYI PÁL elvtárs: folytatnánk a munkát. Hozzászólásra következik Baranyai Tibor elvtárs, utána Nyers Rezső elvtárs. BARANYAI TIBOR elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Vártam már a Központi Bizottság ülését. Egy kicsit az volt a véleményem, hogy lehetett volna korábban is. Most Grósz elvtárs beszámolója meggyőzött arról, hogy érdemes volt ezt a néhány napot várni, helyes, hogy a Központi Bizottság külön tűzte [ezt] a témát napirendre, és megteremti a további munka reális előfeltételeit. Szeretném azt mondani, hogy ilyen és hasonló rendkívüli központi bizottsági ülésre szükség van, mert az élet mai követelményei nagyon sok esetben választ várnak a párttól, ilyenkor nem lehet a munkatervet alapul venni, hanem a szükségletnek megfelelően helyes és jó, ha a Központi Bizottságot a Politikai Bizottság összehívja, tanácsát kéri, állásfoglalását kéri néhány fontos kérdésben. Felszólalásom lényegét össze tudnám foglalni két mondatban, utána néhány kérdésről szeretnék részleteiben szólni. A legalapvetőbb, amiért szót kértem már a vita elején — azóta a vita ebben megerősített —, hogy alapvetően egyetértek a Politikai Bizottság észrevételeivel, előterjesztéseivel, javaslataival, mert úgy érzem, hogy reálisan értékeli a mai helyzetet, és javaslatai megfontoltságról, realitásról tesznek tanúbizonyságot. Azt nem mondhatnám, hogy minden részkérdésben, pl. a pártszervezetek állapotának értékelésében, vagy egy pár más vonatkozásban mindenben egyetértek a beszámolóval, de a lényegével, fő vonalaival és főleg a meghatározott ütemezéssel és tennivalókkal egyetértek, és kérem én is, hogy a Központi Bizottság ezt támogassa. Egyetértek azokkal ajavaslatokkal is, amelyek konkrétan Pozsgay elvtárs személyével kapcsolatosak. Ugy érzem, hogy Pozsgay elvtárs munkája közben hibát követett el, ezért érdemes, hogy a Központi Bizottság megfelelő, pártszerű formában, erre figyelmeztesse őt, ugyanakkor azzal is egyetértek, amit Grósz elvtárs javasolt, hogy Pozsgay elvtárs eddigi munkája alapján, további munkájában bízva, kapjon megfelelő támogatást és bizalmat a Központi Bizottságtól. Úgy érzem, ebben a kiélezett nehéz helyzetben ez nem egyszerűen személyi ügy, a párt ügyét is szolgálja, ha ilyen döntést hoz a Központi Bizottság. Azt is szeretném megemlíteni elöljáróban, nagyon röviden, úgy érzem, olyan helyzetben vagyunk most, hogy a pártértekezlet óta a Központi Bizottság egy nagyon határozott, nagyon kemény, nagyon nehéz helyzetben kialakított rezsimet, utat, irányt határozott meg, és ennek a követésében úgy néz ki, az első kezdeti eredmények mutatkoznak. Ugyanakkor teljesen egyetértek azokkal, akik aláhúzták azt, hogy milyen körülmények között, milyen társadalmi közegben, milyen gazdaságipolitikai nehézségek közepette járja ezt az utat a Központi Bizottság. Biztatnám a Politikai Bizottságot arra, hogy ne hagyja magát, ne hagyja magát letéríteni erről az útról. Vannak, akik gyorsítani akarják ezt az utat, mégpedig nem reálisan, hanem felelőtlenül gyorsítani. Még nagyobb demokráciát, de hol? Még nagyobb gazdasági juttatásokat és osztást, de miből? És itt sorolhatnám tovább. Én 70