A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

— Tekintettel a vártnál is dinamikusabb pluralizálódásra és a jelenlegi sajtógyakorlatban meglévő joghézagokra — döntő, hogy minél előbb megszülessen a tájékoztatási törvény. — Az 1986-os sajtótörvény (7. o.) ma már gyakorlatilag alkalmazhatatlan, mert időközben a Tájékoztatási Hivatal átszervezésével megváltozott (egyszerűsödött) a lapindítás engedélyezési eljárása; s nem tartalmazza a sajtótevékenység törvényességi felügyeletének a mai helyzetnek megfelelő jogi kereteit. Konkrétabb megfogalmazást (részletezést) kívánna a jelenlegi és a várható kedvezőtlen kommunikációs hatások mérséklésére kidolgozandó eszközrendszer kérdése (6. o. 5. pont). De ebben külön jogi szabályozás nélkül is határozottabb követelményeket kellene megfogalmazniuk a laptulajdonosoknak (pártlapoknál pl. a munkáltatói jogkört gyakorló illetékes megyei pártbizottságoknak). A jelenlegi helyzetünkben döntő, hogy halványuljon a zavart okozó szenzációkeltés, az őszinteséggel, az objektivitással együtt erősödjenek a közvélemény nyugtatását is szolgáló tendenciák. — 8. o. 4. pont: A véleménynyilvánítás és sajtószabadság korlátait úgy kell jogilag szabályozni, hogy az megfeleljen az új alkotmány szellemének; ne adjon alkalmat az ellenzéknek újabb „politikai' kifogásokra; és ne termelje újra a „második nyilvánosságot", az illegális sajtót. Célszerű lenne kiegészíteni: ,,... e szabadságjogok gyakorlása.. nem ütközhet az alkotmányba, nem sértheti alapvető nemzeti és nemzetközi érdekeinket, biztonságunkat, nem veszélyeztetheti a belső rendet..." — 9. o. 1. bek. Nagyon lényeges a titokvédelem és vállalati érdek fogalmának pontos körülhatárolása. Ma ez sok félreértés forrása; több esetben ebből következnek az ún. utólagos „leleplezések", botrányízűen kiteregetett ügyek. — 9. o. 3. bek. Ez az új helyzetnek megfelelő realitás, helyes elv. De! Éppen ezért kell a 10. oldalon részletezett sajtótevékenység feletti törvényességi felügyeletet részletesen, szigorúan, világosan, alkotmányjogi szempontból is helyesen körülhatárolni. Tulajdonképpen ez lenne az állami sajtófelügyelet törvényi és politikai garanciája is. — 9. o. 4. bek! Fontos lenne beiktatni a laptulajdonosok, főszerkesztők, újságírók etikai felelősségét is, ill. a felelősségre vonás módját és mértékét — a Ptk.-val és a Btk.-val összefüggésben. — A jelenlegi jogi szabályozásból hiányzik, ill. igen homályos az is, hogy a pártok (vagy pl. az MSZMP érintett szervei) — jogi képviselőjük útján — hogyan szerezhetnek bírósági orvoslatot, ha durva, indokolatlan sérelem éri őket valamelyik sajtótermékben, (Egy polgári sajtóperes eljárás ui. ma hónapokig tart, így a nyilvánosság előtt a „sértett" politikai szervezet nem mindig kaphat időben érdemi helyreigazítást.) II. A párt sajtópolitikájának elvei: 2. o. 4. bek. Az orientációs zavarok ma elsősorban a nem pártlapoknál, illetve a „független" új újságoknál jellemzőek. A pártlapoknál annyiban, hogy a direkt pártirányítás megszűntével nem alakult még ki az az új típusú, a kölcsönösségen és a szerkesztőségek önállóságán és felelősségén alapuló politikai partnerkapcsolat, amely a legfontosabb helyi kérdésekben — beavatkozás nélkül — biztosítaná a folyamatos elvi egyeztetést. — 3. o. 3. pont: Igaz, lásd. pl. Magyar Nemzet, Reform, Hitel stb. A megyei pártbizottságok is, mint lapalapító testületek a korábbinál sokkal önálóbban alakíthatják állásfoglalásaikkal lapjuk profilját. uo. 2. bek: A felelősség elvei szerepelnek az új tájékoztatási törvényben. Való igaz, eddig teljes egyértelműséggel nem volt szétválasztva, ill. külön-külön részletesen meghatározva a lapalapító, a főszerkesztő és az újságíró beosztási és személyes politikai, erkölcsi, anyagi felelőssége. (Pl. miért, ki és milyen módon felelős.) Ez az új lapoknál még inkább így van. A finanszírozás (anyagi érdekeltség) rendszerében és gyakorlatában óriási különbségek vannak. (Pl. nyereséges, öneltartó, támogatott lapok; vagy pl. a Reform főszerkesztőjének havi bruttó bére 120 ezer, egy megyei pártlapé kb. 27 ezer.) — 4. o. 4 pont: az új versenyhelyzethez mindenekelőtt a feltételeket kell megteremteni. A vidéki pártlapok az előállítás nyomdai hátterét tekintve ma eleve hátrányos helyzetben vannak. A tavaly őszi papírhiány is őket sújtotta legjobban. A fizetések miatt nincs minőségi újságíró-utánpótlás stb. — 6. o. Nem elegendő a „természetes kapcsolat" a párttag újságírókkal. Tisztázni kellene politikai orientálásuk követelményeit és új gyakorlatát. — 6. o. Döntő, hogy az MSZMP minél több befolyásos orgánummal rendelkezzék. Ezért kell tá685