A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

került a munkásmozgalom hatalomra. No most, nemzeti ügy volt, ki védett nemzeti ügyet, a Vörös Hadsereg, amely Szolnokon harcolt a románok ellen, vagy Horthy és bandája, aki Szegeden székelt és toborozta az ellenforradalmárokat, és ahol érték, gyilkolták a munkásokat, meg a haladó embereket. Melyik volt a nemzeti, és kik voltak azok, akik közrejátszottak az erdélyi történelemben? A Vörös Hadsereg, hát az érte harcolt, a magyar nemzeti ügyért, vagy Horthyék, akik el akarták adni és sikerrel. Kik? No, ez nem ad választ. Azt mondja: ,,... a két világháború között a nemzeti érdekek igazi képviselői szintén a kommunisták és a szociáldemokraták voltak, a baloldal." Amikor Horthyék az úgynevezett területgyarapítás jelszavával bevonultak a Felvidékre, Erdélybe, vagy felléptek a jugoszláv területen, első dolguk volt, hogy halomra gyilkolták a haladó embereket. A felvidéki bevonulás után telve voltak a budapesti börtönök úgynevezett ruszinokkal. Az erdélyi kommunista párt döntően magyar vezetés alatt állott. Az erdélyi kommunista párt nem fogadta el Trianont, de a Szovjetunió sem fogadta el, hogy ismét Trianon lett a két világháború között, kinek köszönhető? 1942-ben egy menetben 600 baloldali volt az Andrássy-laktanyában, egy illegális mozgalomnál hatszáz ember óriási erő, ha kint van és mozog, de óriási veszteség, ha börtönbe kerül. És abból nem egyet agyonvertek. Itt vannak olyanok, akik ezt mind bizonyítani tudják. Ott voltak és 1943-ban újra százak buktak le, ennek egy része erzsébeti volt és a kínzókamrákba hurcolták őket. Kik? Horthy pribékjei. Az akkori magyar polgárság merőben fertőzött volt az antikommunizmustól és a zsidókérdéstől. Messzemenően fertőzött volt. Ez a fertőzöttség olyan mértékű volt, hogy amikor a Horthy proklamációja megjelent,

29 akkor a tiszti kara, majdnem teljes egészében — valami keveset leszámítva — a háború folytatása mellett a németek mellé állt. Harc az utolsó leheletig, mondták, és így tovább. Kik voltak a nemzetiek? Az illegalitásban szerződést kötött szociáldemokrata és kommunista párt és velük szövetségben volt a parasztpárt is, ha jól emlékszem, kik voltak a nemzetiek? Akik a nemzet érdekeit védték, vagy akik a nemzet érdekében eladtak minket — mondván ők, hogy a nemzet érdekében. Ennyire fertőzöttek voltak, hogy nem követték még a tanítómeserük, a gyilkosságokban tanítómesterük, Horthy felhívását sem. 1944 októberében nem követték, és hadd mondjam meg, hogy így ment ez és azért volt az, hogy az ország gyarapítása útján, mikor újra meg újra megsértették a tömegeket, még a hazafias tömegeket is, akkor odaállni és számon kérni, hogy ki felel Erdélyért, hadd mondjam ki, nem a kommunisták felelnek és ettől az úgynevezett polgárságtól nem lehetett elvárni, hogy a kommunistákkal ölelkezzenek, mikor velejéig ellenük voltak. Nem lehetett elvárni, és éppen ezért ez a megállapítás hamis is, nem lehet nemzeti érdekekről beszélni azoknak, akik nem képviselték a nemzetet, s elmarasztalni azokat, akik képviselték. És végig. Nem tudom, hogy nem sértjük-e a nemzeti érdekeket azzal, hogy azt hiszem majdnem túlzásba viszünk némely dolgot. Na most jött a felszabadulás. (Zúgás a teremben.) Nem hallani? Bocsánat, ha másnak lehetett elmondani, akkor nekem is lehet. A földosztás a kommunisták nélkül nem ment volna simán, a falusiak megsegítése és így tovább, mind az volt, kommunista segítség. Nem beszélve az újjáépítésről, kik bontották a házakat, kik építették a hidakat és így tovább. Na, visszatérve az eredeti kiindulóponthoz. Grósz elvtársnak nagyban igaza van, 56