A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

2. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Grósz Károly [s. k. aláírás] POLITIKAI BIZOTTSÁGA KB/126/a. JAVASLAT a Központi Bizottság állásfoglalására a politikai nyilvánosságról és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről I. 1. A politikai nyilvánosság fórumain az 1988-as országos pártértekezleten elhatározott nagy változások zajlanak. A fordulatot az MSZMP kezdeményezte, annak gyakorlati elismerésével, hogy a politikai intézményrendszer demokratizálásának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás reformja. A nyilvánosság kiteljesedése az elmúlt hónapokban nem csak a tömegtájékoztatás szerepének felértékelődésében, kritikai hangvételének erősödésében és stílusának változásában mutatkozott meg. E folyamattal párhuzamosan új társadalmi szervezetek, pártok, alternatív tömörülések jelentek meg a közéletben. Ezek — a bázisteremtés természetes igényétől sarkallva — egyik legfontosabb törekvésüknek az országos nyilvánosságot, a tömegtájékoztatás fórumain való megjelenést tartják. A politikai szervezeti sokféleség így szükségképpen együtt jelentkezik a nézetek, vélemények gyors pluralizálódásával: e kettős folyamat egymással szoros kölcsönhatásban változik. A politizáló közvéleményt, a párttagság többségét váratlanul érte e folyamat dinamizmusa. A tájékozódást, az állásfoglalást, nemegyszer a felgyorsult események puszta követését is nehezíti, hogy ugyan már szakítottunk a korábbi direkt társadalomirányítás és korlátozott nyilvánosság gyakorlásával, de az új intézményi keretek, a jogállamisághoz, a demokratizálódáshoz is nélkülözhetetlen jogi garanciák még csak most formálódnak. így e sajátos átmenet, a pozitív alaptendencia ellenére ma még igen ellentmondásosan hat a politikai szervezetek működésére, a nézetek, vélemények alakulására, a tömegtájékoztatás munkájára egyaránt. 2. A megújuló politikai nyilvánosság a pártélet fórumain is érzékelhető. Az MSZMP minden korábbinál több országos és helyi vitát kezdeményezett és szervez, demokratikusabbá, nyíltabbá tette döntés-előkészítési és döntéshozatali gyakorlatát. A viták nagyobb nyilvánossága láthatóbbá tette a pártunkon belüli eltérő felfogásokat, véleményeket, beleértve a nyilvánossággal kapcsolatos különböző nézeteket is. Természetes, hogy a politikai nyilvánosság felértékelődésével az eddigieknél nagyobb figyelem kíséri a politikai vezetők megnyilatkozásait. A pártközvélemény általában igényli, s kedvezően fogadja e megnyilatkozások rendszerességét, a problémák nyílt kezelését és egyéni megközelítésmódját. A tagság elsősorban a vezető testületektől és a megújuló pártsajtótól várja, hogy az álláspontok tisztuljanak, s a kívánatos véleménykülönbségek ellenére cselekvési programok is formálódjanak. Gyökeresen megváltozott a pártértekezlet óta a központi párttestületek munkájáról szóló tájékoztatás. Az ülésekről kiadott közlemények, tudósítások több érvet, állásfoglalást tartalmaznak a korábbinál. A pártszóvivői intézmény bevált, a napirendeket előadó KB-titkárok tájékoztatásával együtt bőségesebb információval, politikai orientációval segíti a közvélemény eligazodását. 3. A felgyorsult belpolitikai események hatására a társadalom rétegeiben növekvő a közéleti aktivitás, bár nem csekély azok száma sem, akiket a tájékozódás, véleményformálás nehézségei inkább a tartózkodásra, visszahúzódásra ösztönöznek. Az öntevékeny állampolgári kezdeményezések, egyesületek, a régi-új pártok megjelenése nehezen áttekinthető eszmei-ideológiai közállapotokat teremtett. Részben a korábbi tájékoztatáspolitika ellenhatásaként, a sajtó egyfajta parttalan véleménypluralizmust tükröz. Ez a pozitív, építő szándékú megnyilatkozások mellett, kifejeződik a mind szélsőségesebb politikai vélemények nyilvános megjelenésében is. Ide sorolhatók például az egész eddigi szoci676