A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Ha megengedik, bizonyos közérzeti tényezőkről szeretnék beszélni, ami úgy gondolom, az én személyes közérzetemen túl meghatározza mindannyiunk közérzetét, tehát a hivatásosokét is és az ilyen magamfajta öntevékeny aktivistákét is. Egy nagyon rövid áttekintés: a pártértekezlet számomra szenzációs hatása természetesen az országban is tovább gyűrűzött, és akkor rengetegen felhívtak telefonon az én szakmámból is, és hadd ne soroljak neveket, de mondjuk a 80 éves Feleki Kamill is benne volt, és gratulált ahhoz, ami ott történt. És azóta nem hívnak fel telefonon, mert várják, hogy történjen valami, és én járok-kelek az országban, és naprakészen érzékelem azokat a politikai hatásokat, amik érlelődnek bennünk, itt formálódnak és a közvéleményben lecsapódnak. Ez alatt a tíz hónap alatt, ami eltelt a pártértekezlet óta, ha egy akkor születendő csecsemőt vagy fogant csecsemőt veszek alapul, akkor az most megszületett, és ezt az egy hónapos csecsemőt, vagy pár naposat — mert március elején vagyunk — valamennyire fel kellene nevelni, és ez egy nagyon-nagyon nehéz szülés volt, de mindenképpen kötelességünk életben tartani. Na most, félretéve ezeket a hasonlatokat, én ehhez a programhoz csak annyit szeretnék mondani, hogy én szenzációsnak tartom, és emellett mindazokkal maximálisan egyetértek, akik kifogásolják — hát én ezt nem néztem át se stilisztikai szempontból, se nem vagyok olyan szakember, hogy mindenféle tényeket végig tudjak benne lapozni —-, de az, hogy ez alatt a tíz hónap alatt, amióta én ebben a testületben ülök, ez egy történelmi jelentőségű dolog, az teljesen biztos. Én azt mondtam: egy nagyon jó csapatban ülök, meg szoktuk beszélni közben a dolgokat, és a szüneteket sem arra szoktam felhasználni az evésen kívül, hogy protokolláris beszélgetéseket folytassak, hogy ez az anyag pár évvel ezelőtt szamizdatnak számított volna. Azért ez nem akármi, és ebből kellene tulajdonképpen kiindulni, mert nagyszerű. Természetesen, maximálisan egyetértek azokkal, akik kifogásolják azokat, hogy milyen tényszerűségek, milyen megoldhatóságok és milyen beváltható ígéretek vannak mögötte. Maximálisan egyetértek Medgyessy Pétertől kezdve mindenkivel, akik azt mondták, hogy nyilván nem lehet olyat ígérni, amit nem tudnak beváltani. Én azt hiszem, ennek nem is az a feladata, hanem az volna nagyszerű, ha olyan gyakorlati intézkedések követnék — nyilvánvaló, nem lehet beleígérni a világba, hogy az első lakáshoz jutáshoz joga van mindenkinek, lehetősége is kell legyen; az volna a szenzációs, ha ez után a programnyilatkozat után meglennének azok a kormányzati intézkedések, amelyek azt mondják, ilyen és ilyen feltételek mellett lakást kapsz, kölcsönt kapsz stb., és ebbe sorolhatnék még sok mindent. Tehát maximálisan egyetértek azokkal, akik a gyakorlati részét és azok megvalósítását kifogásolják. En ezt egy történelmi anyagnak és szenzációsnak tartom, ugyanakkor maximálisan egyetértek vele. Egyetlen szlogen nincs benne. Én azért el szoktam olvasni mindent, a foglalkozásom ártalmával is jár, hogy időm ugyan kevés van, de szimultán olvasok én a Kaputól, a Hiteltől kezdve a naprakész röpcéduláig mindent. Azt hiszem, minden olyan alternatív szerveződésben vagy pártban, amelynek programját mi tisztességesen felvállalhatjuk, és fel kell hogy vállaljuk, ez maximálisan benne van. Ez azért egy szenzációs dolog. Tehát én emellett érvelve nagy kedvet szeretnék ehhez csinálni, és szenzációs, nagyszerű dolognak tartom. Mit tartok még nagyon jónak ebben az eltelt tíz hónapban? Természetesen Önökkel együtt én is végigültem itt nagyon fárasztó napokat. És mindenféle kétségek között vívódtam és miután elkezdődött az érdemi munka, mert természetesen nem 496