A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

hogy a következő központi bizottsági ülésen még egy vitát folytassunk a programról. Ez óriási jelentőségű kérdés, ez meghatározza a következő évekre a magyar társadalom és a politika fejlődését. Nem szabad elkapkodni ezt. És utána tegyük közzé és utána adjuk vitára majd. Köszönöm szépen. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: [Köszönöm szépen.] Kovács Ferenc elvtárs következik, utána Korom Mihály elvtárs. KOVÁCS FERENC elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Hozzászólásomat azzal kezdem, hogy az akciótervvel, illetőleg a program kidolgozásával, kiadásával egyetértek. Lényegében elfogadom Berecz elvtárs előadói beszédének indokait is. Általános megjegyzésként mondom azt, hogy megítélésem szerint, bár politikai programról van szó, egy kicsit egyoldalasnak érzem. A gazdasági részét kellene erősíteni. Felhíva a magyar társadalom figyelmét a gazdasági céljainkra, és a célok megoldásának módjára, lehetőségeire. Itt ez a gazdasági rész a 4. oldalon szerepel, ezt kellene erősíteni. Bizonyos vonatkozásban talán a programban foglalt feladatok sorrendiségén is változtatni kellene. Hangsúlyozni kellene a magyar társadalom felé azt, hogy az előrehaladás és a jólét elsősorban nem a megbeszéléseken, a konferenciákon és az utcán dől el, hanem a munkahelyeken, az üzemcsarnokokban és a földeken. Az utóbbi napok eseményei és a sajtó számomra azt mutatja, mintha talán a kérdés az utóbbi időben feje tetejére állt volna, és a tv-híradóban V28-tól 8-ig mindenről lehet hallani, a munkáról talán keveset. Azért a négy és fél millió munkavállalóból három és fél millió gondolom mindennap rendszeresen, becsületesen dolgozik. Ezen eredmények bemutatása talán előrevinne a kérdésben. A gazdasági rész hangsúlyozásánál célszerű lenne kiemelni a munka, a teljesítmény és a hasznos teljesítmény közötti különbséget. A teljesítmény az egy fajlagos munka, ahol az időnek is jelentős szerepe van, és a magyar gazdaságban, a magyar politikában a teljesítmény, a hasznos teljesítmény szerepe talán elsődleges, bár a munka is fontos. E kérdéssel javaslom, hogy a programnyilatkozat részletesebben foglalkozzon. Néhány apró kiegészítő javaslattal fogok élni később az átdolgozásra vonatkozóan. A második kérdés az 5—6. oldalon megfogalmazott címszavakkal kapcsolatban merült fel bennem. Úgy érzem, hogy — az 5. oldalon szereplő életszínvonal, a munkavállalók társadalmi biztonsága, a társadalmi és létbiztonság, a művelődési esélykülönbségek — négy címszóban keverednek bizonyos dolgok. Keveredik három kérdés talán. Az életszínvonal, a hátrányos helyzet, a munkanélküliség kérdése és az oktatás-képzés kérdései. Javaslom a szerkesztők és az előterjesztők számára, hogy itt az életszínvonal, a munkavállalás, a társadalmi létbiztonság kérdéseit és az oktatás, művelődés kérdéseit talán össze kellene vonni egy pontba, ahol az életszínvonal és létbiztonság kérdései vannak. Beleértve a nyugdíjasokat, a fiatalokat és a lakáskérdést, egyebeket is. S" külön kellene választani — ugyanis most keveredik — az oktatás és művelődés kérdéseit, mert a szakmai képzés és továbbképzés az 5. oldalon igen szoros kapcsolatban van az oktatási reformmal, ami a 6. oldalon szerepel, és nem vagyok benne biztos, hogy a munkanélküliség és a munkavállalók társadalmi biztonsága, valamint a nyugdíjasok kérdései a szakmai képzéssel egy csoportba tartoznak. Itt tehát koncentrálni lehetne az 5—6. oldalon, összevonni az egyik csoportba a 490