A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

vagyunk győződve, hogy mi az igazságot képviseljük. De azt gondolom, hogy ma és praktikusan az idő nem nekünk dolgozik. És ha ezzel a párt nem néz szembe — sajnos az elmúlt hónapokban rendre nem néztünk szembe —, megint időt veszí­tünk. És hadd mondjam, hogy itt nem az az alapkérdés — bár nagyon fontos a szá­munkra —, hogy a pártnak dolgozik-e az idő, hanem a magyar társadalomnak nem dolgozik ez az idő. Tehát itt nagyobb és súlyosabb kérdésről van szó, minthogy ön­magában a pártnak dolgozik-e az idő, vagy sem. Nem dolgozik az idő nekünk, mert látható az, hogy egy eróziós folyamat van a társadalomban. Az értékvesztés még mindig nem fejeződött be, még mindig csak az értékvesztés folyamatát éljük át. Ebből következően óriási bizonytalanság van az emberekben az értékekről, a saját létükről, a saját sorsukról. Van egy valós elé­gedetlenség, és van egy szított elégedetlenség, és a kettő együttesen óriási problé­mákat okoz. Szerintem nem dolgozik az idő nekünk a gazdaságban sem. Felemás reformokat csináltunk a gazdaságban. A piaci törekvéseink jók, helyesek, de nem tudtuk ezeket következetesen végigvinni. Még mindig párosul a piaci törekvések és a voluntarizmus szándéka. Ebből következően, ha nem tudunk fordulatot elérni, akkor a gazdaságban sem dolgozik nekünk az idő. És végül, bár nagyon furcsán hangzik, harmadikként ilyen fajsúlyos kérdések mellé, de mégis hozzá kell tennem, mert óriási a függőségünk a világgazdaságtól. Kérem szépen, a világgazdasági kapcsolatainkban sem nekünk dolgozik az idő. Az elmúlt évben komoly fellendülés indult meg: a külföldi tőke érdeklődése Magyar­ország iránt. Ez a szerkezetátalakításnak az egyetlen lehetséges forrása ma Magyar­országon. Önmagában a belső források átcsoportosítása kell, de nem elegendő. Nemzetközi hitelekre támaszkodni széles körben nem fogunk tudni. Ha a külföldi tőke bizonytalanságot lát, ha azt látja, hogy nem tudja jövőjét garantálni, nem fog idejönni. Márpedig, ha hosszú ideig húzódik el ez az állapot, ez az átmeneti állapot, amelyben ma is élünk, akkor ennek az a következménye, hogy a külföldi tőke kivár. Ez meg fog jelenni majd a külföldi hitelek nyújtásában is, a működőtőke bejövete­lében is, ez pedig rendkívüli mértékben lelassítja a szerkezetátalakulást és a haté­konyság növekedését. Ezért az az alaptézisem, hogy gyorsítani kell a változásokat, és a gyorsításnak az élére kell állnia ennek a pártnak. El kell vállalnia azt, hogy nem egyszerűen lé­pést tart az eseményekkel. Ma már elértük azt, hogy lépést tartunk az események­kel, ez nagy dolog. Hanem azt gondolom, hogy az élére kell állni. Ahhoz, hogy a politikai nyugalomhoz is szükséges gazdasági lépéseket meg tudjuk tenni, nagyon nagy szükség van, elengedhetetlenül szükség van egy erős kormányra. Egy erős, magabiztos és határozott kormányra. Tudjuk azt, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amely intézkedések nem népszerűek. Tbdjuk, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek nem változatlanságot, hanem a változásokat erősítik. És a válto­zások helyzetében meg kell állni a helyünket, kitartásra, valamilyen következetes­ségre van szükség a kormány részéről. Ehhez pedig az kell, hogy háttere legyen a kormánynak. Nekem ma az a véleményem, hogy különböző okoknál fogva tulajdonképpen a kormánynak nincs háttere sem a pártnál, sem a parlamentben. Nem azért nincs háttere, mert nincs szubjektív szándék ehhez, hanem azért, mert a párt maga sem áll teljesen biztos, stabil talajon. Azért nem áll stabil talajon, mert nincs mögötte egy egyértelmű és világos program. Mert egy program tud egy pártot olyanná szer­488

Next

/
Oldalképek
Tartalom