A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

6. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TITKOS! POLITIKAI BIZOTTSÁGA Készült: 1 gépelt és sokszorosított példányban Látta: Grósz Károly [s.k. aláírás] KB/115. JELENTÉS a Központi Bizottságnak a megyei és városi pártértekezletek, valamint az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól Az országos pártértekezletet követően minden megyei, városi és kerületi pártbizottság testületi ülésen foglalkozott az állásfoglalásból fakadó helyi teendők meghatározásával. A megyei és városi pártbizottságok nagy része nem tartotta indokoltnak pártértekezlet összehívását. Úgy ítélték meg, hogy megfelelő előkészítés után a testületek alkalmasak arra, hogy igényes munkaprogramot készítsenek a következő évekre és megteremtsék a munkához szükséges személyi feltételeket. A városi pártbizottságok egy része, valamint a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság, politikai, szervezeti és személyi okok miatt 1988. nyarán összehívta a pártértekezletet. A programok előkészítésére és a személyi kérdések vizsgálására bizottságokat küldtek ki, amelyek széles körben tájékozódtak a javaslatokról. Munkájuk során nyilvánvalóvá vált, hogy több városban és megyében a párttagság egy része nem osztja az irányító bizottságok önértékelését; a bizottságok és a tisztségviselők teljeskörű megújítását tartja szükségesnek a párt iránti bizalom helyreállításához, és a politikai fordulatot tükröző helyi programok kimunkálásához. A személyi változások — és így a pártértekezletek •— egyre erőteljesebb sürgetéséhez többhelyütt az is hozzájárult, hogy kommunista köztisztségviselők jogsértő magatartására derült fény. A kibontakozó politikai küzdelem — amelyben a helyi és az országos tömegtájékoztatási eszközök a pártértekezletek szorgalmazói mellett foglaltak állást — egyre több pártbizottságot késztetett arra, hogy felülvizsgálja korábbi álláspontját. 1989. januárjáig Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár és Vas megyében, továbbá 49 városban, kerületben — köztük 10 megyeszékhelyen — hívtak össze pártértekezletet. Jelenleg is folyik több városi és a Somogy megyei pártértekezlet előkészítése. Több helyütt még mindig nem zárult le a vita, bizonytalan a helyzet. I. A pártértekezletek, a pártbizottsági ülések előkészítését és megrendezését a teljes nyíltság és új, demokratikus eljárási megoldások születése jellemezte. A tervezett dokumentumokat — időben — előzetesen nyilvánosságra hozták. Ennek nyomán a pártszervezetekben és a helyi sajtóban széles körű és rendkívül értékes vita bontakozott ki. A személyi döntéseket is minden korábbinál demokratikusabban készítették elő. Működtek a jelölést előkészítő bizottságok, amelyek minden küldöttel előzetesen véleményt cseréltek a testületek összetételéről és a tisztségviselők személyéről. A személyi javaslatokat is előzetesen nyilvánosságra hozták, különböző lehetőségeket biztosítva a párttagság véleménynyilvánítására. A pártértekezletek előkészítése során törekedtek arra, hogy a közvetlen képviselet lehetősége minél kisebb szervezeti egységek számára legyen adott. Ez néhány esetben túlzásokba torkollott és a munkaképességet veszélyeztette. A küldötteken kívül általában nagyszámú meghívott figyelhette a tanácskozásokat és sok helyen a korszerű technika adta lehetőségeket is kihasználták (városi TV egyenes adása, zárt láncú TV, külső hangosítás stb.) annak érdekében, hogy minél több párttag tanúja lehessen az eseményeknek. Felértékelődött az ügyrend; részben a demokratikus eljárások egyik biztosítékaként, részben a politikai küzdelem eszközeként. Általában a küldöttek igyekeztek közvetlen döntési hatókörüket minél 460