A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

8. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre a) Az állam képviselete. b) Államközi szerződések megkötése, aláírása, megerősítése. c) Nagykövetek és követek megbízása és fogadása. d) Törvények kezdeményezése. e) A kegyelmezés joga. f) Címek és kitüntetések alapítása és adományozása; hozzájárulás külföldi címek és kitüntetések viseléséhez. Az a)—f) pontok alatti hatásköröket az elnök hagyományosan gyakorolja. g) Az országgyűlési és a tanácsi választások kitűzése az elnök szükségképpeni joga. Közepesen erős elnöki rendszer esetén szigorú feltételek (pl. a miniszterelnök megindokolt előterjesztésére vagy a képviselők kétötödének javaslatára) mellett megilleti az elnököt az Országgyűlés, illetve a tanácsok feloszlatásának joga. Erős elnöki hatalom esetén a feloszlatás joga nincs feltételhez kötve. h) Az Országgyűlés összehívása az elnök feladata. Erősíti az elnöki jogosítványt az ülés elnapolásának joga. i) A törvények kihirdetése az elnök hatáskörébe tartozik. Erősebb elnöki jogkört jelent, ha az elnök a kihirdetésre megküldött törvényt az alkotmányosság szempontjából véleményezésre megküldheti az Alkotmánybírósághoz, s a kihirdetést annak álláspontjától teheti függővé. Még erősebb elnöki jogosítványt jelent, ha az elnök a törvényt egy ízben megfontolásra visszaküldhet! az Országgyűlésnek, amely köteles azt újra tárgyalni, és — az Alkotmány rendelkezésétől függően — egyszerű szavazattöbbséggel vagy pedig kétharmados többséggel újra megszavazni. Az így másodszor megküldödtt törvényt az elnök már köteles kihirdetni. j) A rendeletalkotás joga nem szükségképpen illeti meg az elnököt. Erős elnöki hatalom esetén azonban ez a jog nemcsak megilleti, de bizonyos feltételek mellett (pl. rendkívüli állapot idején) rendelete törvényerővel bír; az Alkotmányt azonban ekkor sem változtathatja meg. k) A népszavazás kiírása ugyancsak nem tartozik feltétlenül az elnök hatáskörébe, ez általában az Országgyűlés joga. Közepesen erős jogkört jelent, ha az elnök törvényben meghatározott esetekben népszavazást rendelhet el, erős elnöki jogkör esetén pedig az bármikor, bármely olyan kérdésben elrendelhető, amelyet a törvény kifejezetten ki nem zár. I) A kormány elnökének jelölése az elnök alapvető joga. A miniszterelnökkel szemben a köztársasági elnök hatalmát erősíti, ha a kormány tagjainak a jelölése is az utóbbit illeti. Az Országgyűlés rovására erősödik az elnök hatalma abban az esetben, ha a kormány elnökét és tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, s az Országgyűlés csak ennek elfogadása vagy elutasítása felől dönthet. m) A bírák kinevezése és felmentése hagyományos államfői jog. Növeli az elnök államjogi szerepét a Legfelsőbb Bíróság elnökének, elnökhelyetteseinek, az Alkotmánybíróság elnökének, elnökhelyettesének és bíráinak — esetleg ez utóbbiak csak egy részének — a jelölési joga. Erős elnöki rendszer esetén e funkcókra a kinevezési jog illeti meg az elnököt. n) Az államtitkárok, a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottak, valamint a fegyveres erők magasabb rendfokozatú tisztjeinek a kinevezése az államfő hatáskörébe tartozik. Közepesen erős elnöki jogosítványt jelent, ha a legfőbb ügyész, a helyettese és/vagy az állampolgári jogok szószólója, a LÁSZ elnöke, elnökhelyettese, tagjai, továbbá az MNB elnöke és elnökhelyettese tekintetében a jelölés joga őt illeti; erős elnöki rendszerben az említett személyeket kinevezi. o) A hadiállapot kinyilvánítása és a békekötés általában a Parlament joga. A legtöbb országban azonban a Parlament akadályoztatása esetén ez a jog az államfőt is megilleti. Erős elnöki hatalmat jelent, ha ez a jogkör eleve az államfőt, s nem a Parlamentet illeti. p) A rendkívüli állapot kihirdetése háború vagy az állam biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet esetén ugyancsak általában a Parlament joga, de akadályoztatása esetén, illetve — erős elnöki rendszerben — enélkül is megilletheti az államfőt. r) Rendkívüli állapot esetén a legfőbb állami hatalom gyakorlása többféle módon oldható meg. A reprezentatív funkciókkal rendelkező államfő ilyenkor általában háttérbe szorul, és a kormány kap különleges felhatalmazást a Parlamenttől. Közepesen erős elnöki hatalom esetén az Országgyűlés Honvédelmi Tanácsot hoz létre, amelynek elnöke a köztársasági elnök. Még erősebb hatalmat jelent, ha a Honvédelmi Tanács létrehozása is az elnök joga. s) A fegyveres erők és fegyveres testületek főparancsnoki tisztét általában a közepesen erős, illetve az erős elnöki rendszerben látja el az államfő. 437