A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

9. Az állampolgárok Alkotmánybírósághoz fordulásának joga Az Alkotmányjogi Tanácsra vonatkozó jelenlegi magyar szabályozás nem engedi meg az állampolgár számára az eljárás kezdeményezését. Ugyanez a helyzet Franciaországban is. Vannak országok, ahol az állampolgár közvetlenül nem fordulhat az alkotmánybírósághoz, de az ügyében folyamatban levő bírósági vagy hatósági eljárás keretében ezt kezdeményezheti, arra hivatkozással, hogy az alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes (pl. Olaszország). Más országokban akkor fordulhatnak a magánszemélyek az Alkotmánybírósághoz, ha panaszukat az ügyben eljáró hatóságok vagy bíróságok elutasították, és a rendes jogorvoslati fórumokat már kimerítették (pl. Portugália, Spanyolország). Ismert olyan megoldás is — általában az előzőek valamelyikével vegyítve —, amely szerint az alkotmányba tételesen meghatározott alapjogok korlátozása vagy megsértése esetén van helye közvetlenül alkotmányjogi panasz előterjesztésének (pl. NSZK, Ausztria). Több országban minden különösebb korlátozás nélkül lehet az alkotmánybírósághoz fordulni (pl. Lengyelország). Az Amerikai Egyesült Államokban nincs külön alkotmánybíróság; az ügyfelek a rendes bíróság előtt folyamatban lévő perben terjeszthetik elő az alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességére vonatkozó kifogásukat, amelynek tárgyában a bíróság állást foglal. 10. Az állami-társadalmi ellenőrzés jelenlegi rendszere Az ellenőrzések típusai szerint megkülönböztetünk: — külső, illetve belső; — jogalkotásra, illetve jogalkalmazásra irányuló; — törvényességi, illetve célszerűségi ellenőrzést. Vizsgálódásunk tárgya a külső szerv által végzett jogalkalmazásra irányuló, törvényességi, illetve célszerűségi ellenőrzés. A törvényességi ellenőrzés alapvetően kétféle lehet: általános, valamilyen szervezet tevékenységének jogszabályszerűségét és alapszabályszerűségét vizsgáló, amelyet az ügyészség, illetve a bíróság végez (gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek törvényes működésének ellenőrzése); vagy speciális. Utóbbi esetben ugyancsak két altípus van: a pénzügyi és adóellenőrzés, illetve a különböző szakhatósági ellenőrzések (munkavédelmi, tűzrendészeti, közegészségügyi stb.). A célszerűségi ellenőrzés elvileg kiterjedhet a társadalom, illetőleg az állam egészére, gyakorlati jelentősége azonban az állami költségvetés felhasználásának, a költségvetési szervek gazdálkodásának és a költségvetésből meghatározott célra egyéb szerveknek juttatott pénzeszközök hasznosításának ellenőrzése körében van. Ezt a feladatot részben a Kormány belső ellenőrző szervezeteként működő népi ellenőrzés, részben a költségvetés végrehajtásáért felelős Pénzügyminisztérium egyik főosztálya látja el. így tehát a Kormány, illetve a Pénzügyminisztérium is önmagát ellenőrzi. 11. A Legfőbb Állami Számvevőszék történeti előzményei Több mint háromnegyed évszázadon át már létezett Magyarországon az Országgyűlésnek alárendelt központi állami ellenőrző szerv. A múlt században a kiegyezés után felállított szervezet az 1914. évi IV. törvénycikkel nyerte el hagyományossá vált nevét: Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ). 1944-ben — az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásakor — ügykörébe tartozott a Kormányzóság, az Országgyűlés, a Közigazgatási Bíróság, a Miniszterelnökség, az egyes minisztériumok és a tárca nélküli miniszterek részére az állami költségvetésben biztosított keretek felhasználásának ellenőrzése. A LÁSZ állította össze a költségvetési zárszámadást, ellenőrizte az állami vállalatokat, nyilvántartotta az állam adósságait. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944-es döntése után a LÁSZ elnökét a nemzetgyűlés elnöksége nevezte ki. A Számvevőszék állományában 1947-től csak olyan személyeket lehetett kinevezni, akik hiteles könyvvizsgálói képesítéssel és legalább nyolcéves gyakorlattal rendelkeztek. Az állami és az állami érdekeltségű vállalatokat 1948-tól egy új szervezet, az Állami Ellenőrzési Központ felügyelte, 1949-ben azonban az utóbbit is és a Legfőbb Állami Számvevőszéket is megszüntették. 438