A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

b) nincs választójoga annak, — aki elmebeteg, — akit a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott, — aki szabadságvesztés büntetését tölti; c) a választójog általános és egyenlő; a választás titkos és az Alkotmányban meghatározott feltételek szerint lehet közvetlen vagy közvetett; d) minden választójoggal rendelkező személynek egy szavazata van, és a választójog csak személyesen gyakorolható; e) a választópolgárokat és kollektíváikat (szervezeteiket) a választásokról szóló alkotmányos törvény rendelkezései szerint megilleti a jelölés joga; f) a választójoggal kapcsolatos kifogás tárgyában bíróság dönt; g) a választópolgárokat megilleti az általa választott képviselő, tanácstag beszámoltatásának és visszahívásának joga. A visszahívás feltételeit (okát) és eljárási rendjét alkotmányerejű törvény szabályozza. A szabályozás során nem indokolt lehetőséget adni arra, hogy a képviselő, tanácstag visszahívható legyen azért, mert valamilyen egyedi kérdésben a választópolgárok egy részének álláspontjától eltérően szavazott. Ezért az új Alkotmányban egyértelműen kell meghatározni a képviselői mandátum tartalmát, valamint azt, hogy mely esetekben vonható a képviselő, tanácstag felelősségre a választói által. 15. Az ország nemzeti jelképei Ebben a fejezetben kell rendelkezni az ország címeréről, zászlajáról, fővárosáról, valamint azokról az egyéb jelképekről, amelyek a nemzet azonosságtudatát kifejezik. Ilyennek tekinthetők: a Himnusz, a Szózat, továbbá — nem mint királyi jelvények vagy vallási ereklyék, hanem mint történelmi múltunk kiemelkedő tárgyi emlékei — a korona, a jogar, az országalma, a palást és a „Szent Jobb". Az ország jelenlegi címerét — amelynek hagyományai nem voltak — indokolt megváltoztatni, és a magyar államiságot jobban jelképező új címert alkotni vagy a korábban már használt címerek valamelyikét visszaállítani. A címerkutatók két változatot javasolnak: az egyik a több mint hatszáz éves, úgynevezett Koronás címer — amely soha nem királyságot, hanem az államot jelképezte —; a másik a Kossuth-címer, amely négy alkalommal volt rövid ideig az állam jelképe. Tisztán címertani szempontból az első változat elfogadása lenne indokolt. FÜGGELÉKEK 1. Alkotmányerejű törvények Alkotmányerejű törvényekben kell meghatározni: a) a népszavazást, „a népi kezdeményezést", az állampolgári közösségek kérelmezési és panaszjogát, valamint a társadalmi viták szabályait: b) a jogalkotás rendjét; c) a választási rendszert; d) az országgyűlési képviselők jogállására vontakozó szabályokat; e) a köztársasági elnökről; j) az Alkotmánybíróságról; g) a Legfőbb Állami Számvevőszékről; h) a Minisztertanácsról, a minisztériumokról és az országos hatáskörű államigazgatási szervekről; i) a tanácsokról; j) a bíróságokról; k) az ügyészségről és/vagy az állampolgári jogok szószólójáról; l) az állampolgárságról, továbbá m) a politikai pártokról és a szakszervezetekről szóló rendelkezéseket; n) az alapvető szabadságjogokat védő legfontosabb biztosítékokat, valamint a megengedhető korlátozások jogcímeit és módját. 432