A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

8. Az Alkotmánybíróság 8.1. Az Alkotmánybíróság szervezete Az Alkotmányvédelem különleges része az Alkotmánybíróság, amely a feladatát akkor töltheti be, ha a hagyományos igazságszolgáltatási szervezettől elkülönülten, önálló testületként működik, és bírák az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság az eléje került ügyben első és egyben végső fokon dönt. Szervezete elnökből, elnökhelyettesből, bírákból és hivatali apparátusból áll. Bírói létszámát — az elnökkel és az elnökhelyettessel együtt — 11 főben célszerű meghatározni. (Az Alkotmánybíróság létrehozásakor nem szükségszerű a 11 fős létszám teljes betöltése, elképzelhető bizonyos fokozatosság. Ennek egyebek között az az előnye, hogy néhány alkotmánybírói állás betöltésére az új összetételű Országgyűlésnek lesz lehetősége.) Az alkotmánybírákat — annak érdekében, hogy az Országgyűlés által alkotott törvények alkotmányossága tekintetében is elvi következetességgel, semmilyen egyéb körülményektől nem befolyásolva tudjanak dönteni — élethossziglani megbízatással, gyakorlatilag a 70. életév betöltéséig terjedő időre indokolt megválasztani. Az Alkotmánybíróság tevékenysége a legmagasabb szintű jogalkalmazói feladat. Bíráit ezért az Országgyűlés a kiemelkedő tekintélyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező gykorlati jogalkalmazók (bírák, ügyészek, ügyvédek) közül választja. A megválaszthatóság alsó korhatára a 45. életév betöltése. Az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai a képviselőkkel azonos mentelmi jogot élveznek. Nfás közéleti , ,tisztséget" nem tölthetnek be, képviselőnek nem választhatók meg. Tudományos és oktatói tevékenységen kívül más kereső tevékenységet nem végezhetnek. 82. Az Alkotmánybíróság hatásköre Az Alkotmánybíróság fő hatásköre az utólagos jogszabály-ellenőrzés. Az alkotmányellenesség megállapítása esetén a törvény végrehajtását felfüggeszti, az alacsonyabb szintű jogszabályt érvénytelennek nyilvánítja. Előbbi esetben az Országgyűlés a soron következő ülésen minősített többséggel dönt a törvény alkotmányosságáról. Indokolt az Országgyűlés számára kötelezettségként előírni, hogy házszabályát — kihirdetése előtt — mutassa be az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök felkérése az Akotmánybíróság előzetesen — a törvény kihirdetését megelőzően — is állást foglalhat annak az Alkotmánnyal való összhangjáról, továbbá az olyan nemzetközi szerződésnek a jogrendszerünkbe illeszkedéséről, amelynek kihirdetése nem törvénnyel történik. Az Alkotmánybíróság megállapíthatja az Alkotmány azzal való megsértését is, hogy elmulasztották az Alkotmány végrehajtása érdekében szükséges jogszabályok meghozatalát, és az érintett jogalkotói szervet felhívhatja a jogszabály kibocsátására. Hatáskörébe tartozhat még: Az Alkotmányban rögzített alapjogok védelme; a politikai pártok nyilvántartásba vétele, alkotmányellenes tevékenységük utólagos megállapítása, szükség esetén feloszlatása, az alkotmány hiteles értelmezése; a köztársasági elnök elleni büntetőeljárásban való közreműködés; a választások és a népszavazás felügyelete, továbbá a különböző típusú állami szervek közötti hatásköri vita eldöntése. 83. Az Alkotmánybíróság eljárása Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet csak az erre jogosultak indítványa alapján vizsgálhatja. Az eljárást kezdeményezhetik: a) az Országgyűlés, az Országgyűlés bizottsága, meghatározott számú országgyűlési képviselő, b) a köztársasági elnök, c) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, d) a kormány, e) legfőbb ügyész (jogállásának mikénti szabályozásától függően), az állampolgári jogok szószólója (e tisztség létrehozása esetén), j) a bíróságok és az államigazgatási jogalkalmazó szervek, 422