A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

g) az állampolgár (törvényben meghatározott esetekben). (Az állampolgár eljáráskezdeményezési jogáról a 9. számú függelékben adunk nemzetközi áttekintést.) Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésen vagy az állampolgár kezdeményezési jogának megengedhetősége esetén — háromtagú tanácsban szótöbbséggel hozza. Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező, törvény esetében az előzőekben írt korlátokkal. Részletesen kidolgozandó az alkotmányellenesség megállapításának jogkövetkezménye (a határozat visszamenőleges hatálya, az alkotmányellenes jogszabály alapján jogerősen elbírált ügyek sorsa stb.). 9. Az Állami Számvevőszék Az állami-társadalmi ellenőrzés jelenlegi rendszerének áttekintése (amit a 10. számú függelékben végeztünk el) után megállapítható, hogy hazánkban nincsen olyan, a végrehajtó hatalomtól független, csak az Országgyűlésnek alárendelt szervezet, amely az állami költségvetés és ezen belül a kormány és a minisztériumok költségvetésének, az állami hivatalok gazdálkodásának, a kommunális, szociális és egyéb fontos társadalmi célokra a különböző szervezetek részére a költségvetésből rendelkezésre bocsátott összegek felhasználásának gazdaságosságát, hatékonyságát, valamint eredményességét folyamatosan ellenőrizné és elemezné. Indokolt ezért egy ilyen ellenőrző szerv, a Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ) és területi szerveinek a létrehozása, amelynek egyébként történelmi előzményei is vannak Magyarországon (11. számú függelék). A LÁSZ fő feladata a költségvetés végrehajtásának és az állami vagyon hasznosításának ellenőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikai tevékenységének parlamenti ellenőrzésében való közreműködés. Vizsgálatainak eredményéről a LÁSZ elnöke köteles rendszeresen jelentést tenni az Országgyűlésnek. A LÁSZ elnökét és elnökhelyettesét és tagjait az Országgyűlés választja meg; a megyei számvevőszékek vezetőit és tagjait pedig a LÁSZ elnöke nevezi ki. Összeférhetetlenségi szabályként ki kell mondani, hogy számvevőszéki tisztviselő más állami szervnél, továbbá gazdasági és társadalmi szervezetnél kereső foglalkozást nem folytathat. A LÁSZ pontos hatáskörét, szervezetét és működését törvényben indokolt szabályozni. 10. A Minisztertanács 10.1. A Minisztertanács szervezete és működése A Minisztertanács miniszterelnökből, államminiszterekből és miniszterekből áll. Ha a miniszterelnök ez irányú megbízatása bármely okból megszűnik, ez automatikusan magával hozza az egész Minisztertanács megbízatásának megszűnését. A miniszterelnök jogosult megvonni a bizalmat kormányának egyes tagjaitól. Ez esetben az eljárás a minisztertanácsi tagság keletkezésére irányadó megoldási változatok szerint alakul: amennyiben a miniszterelnök csupán bemutatja kormányát az Országgyűlésnek, a bizalom megvonása esetén és elegendő ennek bejelentése, ha viszont a minisztereket a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, a bizalom megvonása esetén a miniszterelnök javaslatot tesz az Országgyűlésnek az érintett miniszter felmentésére vagy visszahívására nézve. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztása érdekében javasoljuk azt is, hogy a Minisztertanács tagja ne lehessen országgyűlési képviselő. A Minisztertanács tagjává történő megválasztás tehát önmagától a képviselői megbízatás elveszítését jelentené. A Minisztertanács az ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit testületi ülésein hozza, ezért a döntési jogkörrel rendelkező kormánybizottságok intézményének fenntartása nem indokolt. Meghatározott tevékenység átmeneti ellátására viszont a Minisztertanács kormánybiztost is kinevezhet. A kormánybiztos saját feladatkörében, a kormány nevében jár el, tevékenységéről időszakonként beszámolással tartozik. 423