A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Az elnöki megbízatás lejárta előtt legalább harminc nappal új elnököt kell választani. Célszerű volna egyébként, ha az első köztársasági elnök megválasztására még ebben az országgyűlési ciklusban sor kerülne. 7.3. A köztársasági elnöki tisztség összeférhetetlensége más funkciókkal Az elnök nem lehet az Országgyűlés vagy más állami képviseleti testület, a kormány és az Alkotmánybíróság tagja, nem tölthet be más állami hivatalt, nem lehet bíró, nem tölthet be vezető párttisztséget és nem lehet valamely párt vezető testületének tagja. (Ez azt jelenti, hogy a felsorolt tisztségek valamelyikét betöltő személy megválasztása esetén előző funkciójáról köteles lemondani.) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban felmerült egy olyan megoldás is, hogy az elnöki tisztség elnyerése esetén nem számítana kizáró körülménynek a vezető párttisztség betöltése, a párt vezető testületeiben való tagság. Ezzel nem értünk egyet, mert az államfőnek a pártok felett kell állnia. 7.4. A köztársasági elnöki megbízatás megszűnése Az elnöki megbízatás megszűnik: a) a megbízatás lejártával (hat vagy újraválasztás esetén tizenkét év után), b) az elnök halálával, c) lemondással, d) a feladatkör ellátását legalább egy éven át lehetetlenné tevő állapottal, e) az elnöki tisztségből való elmozdítással. A lemondás (mint egyoldalú nyilatkozat) érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára nincs szükség, az Országgyűlés csupán tudomásul veszi a lemondó nyilatkozatot, amelyet akár szóban is elő lehet terjeszteni. Amennyiben az elnök feladatainak ellátására tartósan (de egy évnél nem hosszabb ideig) képtelen, az elnöki megbízatása nem szűnik meg, hanem feladatkörét helyettesítőként az Országgyűlés elnöke látja el. Ugyancsak az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői jogokat, ha az elnöki tisztség bármely okból megüresedik, és ő köteles gondoskodni az új választás kiírásáról. Többen javasolták, hogy az elnököt akadályoztatása esetére ne az Országgyűlés elnöke helyettesítse, hanem a köztársasági elnökkel együtt megválasztandó alelnök. Ez különösen az erős elnöki hatalom esetén lenne indokolt, és következetesebben valósítaná meg a hatalmi ágak elválasztásának elvét. E változat elfogadása esetén természetesen ki kellene dolgozni az alelnök jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat is. 7.5. A köztársasági elnök felelőssége, felelősségre vonása Az elnök személye sérthetetlen. Elnöki megbízatása idején elkövetett valamely cselekménye miatt felelősségének megállapítására különleges eljárást, és — büntetőjogi felelősségre vonására — különleges ítélkező fórumot indokolt kialakítani. Ha az elnök hivatali ideje alatt az Alkotmányt vagy valamely törvényt megsérti, legalább ötven országgyűlési képviselő indítványára az Országgyűlés — a képviselők kétharmados többségével, titkos szavazással — határoz arról, hogy kezdeményezi-e az elnök leváltását. A képviselők döntése alapján az Országgyűlés elnöke köteles kiírni a leváltásra irányuló országos szavazást. Az elnökkel szemben a hivatali ideje alatt elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárás csak akkor indítható, ha ehhez az országgyűlési képviselők titkos szavazással kialakított kétharmados többséggel hozzájárulnak. A cselekmény elbírálása a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa és az Alkotmánybíróság tagjaiból álló Különleges Bírói Tanács hatáskörébe tartozik. Az eljárásban a vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. A törvény előtti egyenlőség elvéből következően az elnökkel szemben a Büntető Törvénykönyvben megállapított bármely büntetés és intézkedés alkalmazható. Az eljárás rendjét külön törvényben indokolt szabályozni. 421