A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

c) a tisztségviselők hatáskörét és legfontosabb feladatait; d) a határozatképesség feltételeit és a szavazás rendjét, ideértve azt is, mely kérdésekben van szükség minősített többségre; e) a törvénykezdeményezés, az interpelláció, a bizalmi és a bizalmatlansági indítvány szabályait; j) a képviselők jogállásával, mentelmi jogával és összeférhetetlenségével kapcsolatos kérdéseket. Ez utóbbi körben eldöntendő, hogy az országgyűlési képviselő lehessen-e köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke vagy tagja, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy bírója, a kormány elnöke vagy tagja, valamint a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke, illetőleg a legfőbb ügyész. A hatalmi ágak elválasztásának elve alapján ezt nem lenne indokolt megengedni. (Az Országgyűlés működésével kapcsolatos részletes javaslatokat a 6. számú függelék tartalmazza.) 7. A köztársasági elnök Az államfői feladatok ellátására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) helyett egyszemélyi államfői intézményt, a köztársaság elnöke (a továbbiakban: elnök) funkcióját kell létrehozni. (Ennek indokolását a 7. számú függelék tartalmazza.) E funkció megteremtésével nem változna az Országgyűlés közjogi helyzete, az továbbra is a legfelsőbb államhatalmi, népképviseleti, törvényhozó szerv maradna. Az elnök a köztársaság élén állna, és az államfői jogokat gyakorolná. Az új Alkotmánynak a köztársaság elnökéről önálló fejezetben indokolt rendelkeznie. Ebben szabályozni kell az elnök feladat- és hatáskörét, választását és jelölését, az elnöki tisztség összeférhetetlenségét más funkcióval, az elnöki tisztség megszűnését, valamint az elnök felelősségét és felelősségre vonását. 7.1. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre Az elnök feladat- és hatásköre meghatározásánál az az alapkérdés, hogy a hatalommegosztás intézményesítése és a hatalomkoncentráció megakadályozása érdekében mennyire erős elnöki jogkört akarunk létrehozni. Az egyes hatáskörök tekintetében ugyanis a konkrét jogosítványok különböző erősségűek lehetnek, így a reprezentatív típusú és a nagyon erős elnöki rendszer között számtalan átmenet képzelhető el. Az elnök számára az Alkotmányban biztosított egyedi jogosítványok összessége alapján állapítható meg, hogy az elnöki hatalom mennyire erős. Azt viszont előzetesen el kell dönteni, hogy milyen elnöki rendszert kívánunk létrehozni, mert a megfelelő jogosítványokat ennek alapján lehet megválasztani. (A 8. számú függelékben áttekintettük az elnök hatásköri listáját, és minden hatáskörnéljeleztük, hogy a reprezentatív típusú, a közepesen erős, illetve az erős elnöki rendszert melyik megoldás jellemzi.) Javaslatunk szerint a közepesen erős elnöki hatalom megteremtése lenne indokolt, ezért az ebben, illetve a többi fejezetben szereplő megoldások (pl. az Országgyűlés hatáskörének megállapításánál) ilyen irányba mutatnak. 7.2. A köztársasági elnök választása és jelölése Az államhatalom folyamatosságának biztosítása érdekében célszerű az elnök megbízatásának idejét az országgyűlési ciklustól elválasztani. Ha az elnök az államszervezeten belül erős vagy közepesen erős hatalmi tényezőként kerül szabályozásra, indokolt, hogy őt közvetlenül a választópolgárok válasszák meg. A megbízatás hat vagy hét évre szól, ugyanazon személy egymás után legfeljebb két alkalommal választható meg. Elnökké bármely magyar állampolgár megválasztható, aki 40. életévét betöltötte és akinek választójoga van. Az elnök választásátjelölés előzi meg, amelynek során az elnök személyére javaslatot tehetnek az Országgyűlésben képviseleti joggal rendelkező társadalmi szervezetek. A jelöltek közül az elnök megválasztása az országgyűlési képviselők választására irányadó szabályok szerint történik, azzal az eltéréssel, hogy a szavazás érvényességi feltétele: a szavazásra jogosult állampolgárok legalább kétharmad részének részvétele a választáson. Elnök az lesz, aki az első szavazás során leadott érvényes szavazatok legalább több mint felét megkapta, ennek hiányában pedig az, aki a második szavazás során az érvényes szavazatok többségét kapta meg. A második fordulóban csak az első fordulóban legtöbb szavazatot szerzett két jelölt' indulhat. 420