A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

62. Az országgyűlési választások Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban az Alkotmányban rendelkezni kell a mandátum el­nyerésének módjáról. Ennek elképzelhető választójogi megoldása többféle lehet: a) Az országgyűlési képviselőket egyéni választókerületekben jelölik és választják. b) A képviselőket lista alapján választják, ez történhet országosan egy listán, illetve megyei, eset­leg helyi listákon. c) A harmadik változat az előző két forma különböző kombinációja lehet. Az Alkotmányban szükséges még szabályozni a mandátumvizsgálattal, illetőleg az összeférhetet­lenséggel kapcsolatos kérdéseket és választási ciklus időtartamát. A mandátumvizsgálatot illetően fenntartható a mai rendszer, ez esetben a képviselői megbízás szabályszerűsége felől a mandátumvizs­gáló bizottság dönt. Másik megoldásként szóba jöhet jogorvoslat biztosítása az Alkotmánybíróság­nál. Ez utóbbi változatot javasoljuk. 6.3. Az Országgyűlés hatásköre A korábban kifejtettek szerint alapvető rendező elvnek kell tekinteni, hogy az Országgyűlés kizáró­lag az Alkotmány által számára biztosított hatáskört gyakorolja, s nem vonhatja el más szervek — így pl. a Minisztertanács — alkotmányos hatáskörét. Ennek megfelelően a jelenlegi tényleges és jogi helyzethez képest bizonyos vonatkozásban az Országgyűlés hatáskörének bővítése, más vonatkozás­ban viszont szűkítése látszik indokoltnak. Az Országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Annak érdekében, hogy ez a szerepe ma­radéktalanul érvényesüljön, az Alkotmányban rögzíteni kell a törvényhozási tárgyakat, vagyis azokat az életviszonyokat, kérdéseket, amelyekrőt elsődlegesen csak törvény rendelkezhet, továbbá ezek kö­zül is szükséges kiemelni azokat a tárgyköröket, amelyekben alkotmányerejű törvény megalkotására kerül sor. (A törvényhozási tárgyakra vonatkozó javaslatunkat a 3. számú függelék tartalmazza.) Ugyanakkor az új Alkotmány elfogadását indokolt népszavazás körébe utalni, s megfontolandó ugyanez az Alkotmány átfogó jellegű, azaz nem egy-egy fejezetet vagy egyes rendelkezéseket érintő módosítását illetően is. A szűkebb körű alkotmánymódosítás — a minősített többség fenntartása mel­lett — megmaradna az Országgyűlés hatáskörében. Az Országgyűlés dönt a legfontosabb állami tisztségek betöltéséről, így az Országgyűlés választja meg: a) az Országgyűlés elnökét, alelnökeit, jegyzőit, b) az országgyűlési bizottságok elnökét, titkárát és tagjait, c) az Alkotmánybíróság elnökét, elnökhelyettesét és bíráit, d) a miniszterelnököt (esetleg a Kormány tagjait is), e) a Legfelsőbb Bíróság elnökét, j) a legfőbb ügyészt (az ügyészség jogállására vonatkozó megoldási módtól függően), g) az állampolgári jogok szószólóját (az erre vonatkozó változat elfogadása esetén), h) a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökét, elnökhelyettesét és tagjait, íj a Magyar Nemzeti Bank elnökét. A jelölések rendjére vonatkozó részletes javaslatunkat a 4. számú függelék tartalmazza. E javaslat­nak része, hogy a minisztertanács tagjait ne egyenként, hanem mint testületet, bizalmi szavazás for­májában válassza meg a Parlament. Az Országgyűlés a törvényalkotás és a személyi kérdésekben való döntés feladatain túl meghatároz­za a társadalom- és gazdaságpolitika fő irányait, ellenőrzi a kormányzati tevékenységet, ellátja a nem­zetközi kapcsolatokban a legfontosabb feladatokat, illetőleg szükség esetén népszavazást rendel el. (Az e körbe tartozó részletes javaslatainkat az 5. számú függelék tartalmazza.) 64 Az Országgyűlés működése Az Országgyűlés működésével kapcsolatban az Alkotmányban a legalapvetőbb garanciális szabályo­kat indokolt megállapítani. így rögzíteni kell: a) az Országgyűlés megbízatásának idejét, a megbízatás meghosszabbításának, illetve lerövidíté­sének (feloszlatásának) eseteit; b) az Országgyűlés ülésszakainak és üléseinek rendszerét; 419

Next

/
Oldalképek
Tartalom