A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

b) a haza védelmének kötelessége (a nem fegyveres katonai, illetve a polgári szolgálat lehetőségének biztosítása mellett); c) általános vagyonvédelmi kötelesség (a közösségi és az egyéni tulajdon tisztelete és védelme); d) a természeti és kulturális értékek védelme; e) tankötelezettség (az alapfokú oktatásban való kötelező részvétel); f) a közterhekhez való hozzájárulás. 5. Az állam területi beosztása Az Alkotmányban rögzíteni kell az állam területi tagozódását: Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra, községekre tagozódik; a főváros és a nagyobb városok kerületekre oszthatók. Utalni szükséges arra is, hogy az ország és a főváros területi egységeinek meghatározását törvény szabályozza. 6. Az Országgyűlés Az Országgyűlés a népfelség elve alapján reá ruházott, alapvetően fontos jogok hordozója, de semmiképpen sem azok összességének letéteményese, még kevésbé gyakorlója. Tényleges hatalmat megtestesítő, rendszeresen működő Országgyűlésre van szükség, amely azonban nem tekinti — és az Alkotmány rendelkezései szerint nem is tekintheti — feladatának az államélet operatív irányítását. A társadalomban meglévő különböző érdekcsoportok képviseletének biztosítását az Országgyűlés szervezetére, illetve a választási rendszerre vonatkozó szabályozással lehet megteremteni. E két témakört együttesen, összefüggéseiben indokolt vizsgálni és szabályozni. A választójoggal és a választási rendszerrel foglalkozó fejezetben ezért arra teszünk javaslatot, hogy az egyes választásokra (Országgyűlés, köztársasági elnök, tanácsok) vonatkozó alkotmányos szabályok a választási rendszer általános szabályaitól elkülönítve, az Alkotmány megfelelő fejezeteiben kerüljenek elhelyezésre. A törvényi szabályozást igénylő kérdéseket pedig egymástól is független törvényekben szükséges rendezni (országgyűlési választásokról szóló törvény, tanácsi választásokról szóló törvény stb.). Alapvető jelentőségű ezért az Országgyűlés szervezetének kialakítása, a választási rendszer elveinek kidolgozása; az Országgyűlés funkcióinak meghatározása, gyakorlásuk alapelveinek rögzítése; továbbá a kormányzati munka kereteinek körvonalazása, s ezzel összefüggésben az Országgyűlés, az államfő és a kormány egymáshoz való viszonyának, kapcsolatrendszerének pontos kimunkálása. ál. Az Országgyűlés szervezete Az Országgyűlés jelenleg alapvetően a területi érdekek érvényre juttatását biztosító egyéni választókerületi rendszer alapján épül fel. Az 1983-ban bevezetett országos lista intézménye nem a társadalomban meglevő politikai érdektagoltság kifejezésére volt hivatott, ezért jelenlegi formájában nem elégíti ki az igényeket. Magyarországon a második parlamenti kamara életre hívásának igénye elsősorban olyan összefüggésben merült fel, hogy az érdekképviseleti szervek közvetlen képviselethez jussanak az Országgyűlésben. Más vélemény szerint a második kamara létrehozása a nagyobb szakszerűséget építené be a Parlament működésébe. Az egykamarás rendszer mellett érvelők szerint azonban a parlament elsősorban nem a különböző réteg-, illetve részérdekek kifejezésére hivatott — e célból különböző más fórumokat kell létrehozni a társadalomban; többpártrendszer esetén maguk a pártok is betöltenek ilyen szerepet —, hanem a társadalom egészének érdekeit kifejező, de ezt egymástól különböző módon megvalósítani kívánó politikai irányzatok összefogására. A szakismeret biztosítására pedig a képviselőket segítő más intézményes formákat indokolt keresni (pl. az Országgyűlés vagy a pártok mellett működő szakértői hálózat). A kétkamarás parlamenttel kapcsolatos részletes érveket és ellenérveket a 2. számú függelék tartalmazza. Mindezek alapján az egykamarás parlamenti rendszer fenntartását javasoljuk. 418