A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

b) Egyértelműen rögzíteni kell, hogy a nemzetközi szerződések megerősítésükkel és kihirdetésükkel a belső jog részévé válnak. c) Az alacsonyabb szintű jogszabály a magasabb szintű jogszabállyal nem állhat ellentétben. d) A jogalkotó szervek csak a feladatkörükben alkothatnak jogszabályt. e) A miniszter nem jogosult elsődleges jogi szabályozásra, vagyis az általa kibocsátott jogszabálynak mindig egyedi felhatalmazáson kell alapulnia. | f) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. g) Ha a jogalkalmazó szerv a jogszabályban alkotmánysértő vagy törvénysértő rendelkezést észlel, függessze fel eljárását és kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. 3.4. Az állam és a társadalom kapcsolata a) Az állam és a társadalom kapcsolatában alapvető elvként kell szabályozni a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való jogát. Az önkormányzatok a területi, illetve a szakmai-testületi szerveződés elve alapján jöhetnek létre. Sajátos társadalmi és gazdasági feladatok ellátására szerveződnek a szövetkezetek. Az önkormányzatok önállóságának biztosítására az Alkotmányban szükséges rögzíteni szervezeti és gazdasági függetlenségüket. így teremthető meg, hogy az önkormányzatok a központi államhatalom korlátjaként jelentkezzenek. b) Az állam egyetlen szervezetének, illetve a társadalom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerzésére vagy birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. c) Meghatározó jelentőségű tétel a jogegyenlőség elve, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalma kizár minden, származáshoz, nemhez, fajhoz, valláshoz, felekezethez, nemzethez vagy nemzetiséghez való tartozás, (általában) alapján történő különbségtételt. A szektorsemlegesség elve kizárja, hogy akár a jogalkotás, akár a gyakorlat meghatározott tulajdonformákhoz kapcsolódóan akár előnyöket biztosítson, akár hátrányokat érvényesítsen. d) Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni, hogy a társadalom célja, az állam feladata, hogy a társadalom tagjai számára biztosítsa az esélyegyenlőség mérséklését. Ennek érdekében az államnak kiemelt gondot kell fordítania a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Az esélyegyenlőség megvalósításának feltétele a szociális biztonság állampolgári jogon való biztosítása. A jogegyenlőség elve és az esélyegyenlőség biztosításának elve kapcsolódhat egymáshoz. így például az előnyös megkülönböztetés tilalma alól kivételt jelent, ha az esélyegyenlőség biztosítása érdekében történik. e) Alkotmányos elv szintjére kell emelni azt az elvet, amelynek értelmében a törvényekben megállapítottjogokkal és kötelességekkel társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell élni. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján az állam és szervezetei, illetve az állampolgárok számára egyaránt tilos a joggal való visszaélés, s a jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosításával gyakorolhatja. 3.5. Magyarország külpolitikájának alapelvei Az Alkotmány alapvető elvei között indokolt szabályozni az államnak és a társadalom tagjainak, valamint ezek szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat, amelyek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Az állam és a társadalom szervezetei, továbbá tagjai kötelesek tiszteletben tartam: a) az ENSZ alapokmányában foglalt elveket és szabályokat, b) az emberi jogok általános érvényű nemzetközi szabályait, c) az európai béke, biztonsági és együttműködési rendszer elveit és normáit, d) hazánk államközi szerződésbe foglalt szövetségesi elkötelezettségeit, e) népünk érdekeltségét az általános emberi haladás előmozdításában, továbbá az emberek javára történő nemzetközi együttműködésben. 413