A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

nul kommunistákat kivégeztek, akiket nem rehabilitáltak. A Standard-perben ártatlanul kivégezték a Radót, a Geigert, iszonyatos körülmények között. Akkor semmi, aztán egyszer ötlet és bürokratikusán — szóval nem tudom, az egész dolognak van egy másik része is. Egy más nemzetközi világ volt, nagy felelősség van szövetségeseinken, másokon, de ez egy olyan, ha valaki gyűlöli ezt az időszakot, talán nem kell magyaráznom, hogy életem egyik központi élménye, de ezt nem tudjuk teljesen bizonyos kontextusokból majd kivenni. Nagyon sok olyan dolog van, amiben az 1962-es, nehezen született határozat azért volt akkor bátor, és mégis félig, negyedig kimondott, hiszen egy más világ és más helyzet volt. Tehát minden ártatlan embernek, mindegyiknek teljes igazságot szolgáltatni. Itt vannak olyan dolgok, amelyek teljes naivitások. A recski dolgokból például a világon semmi nem lesz. Ott mindenféle ember volt, nem vettek föl jegyzőkönyvet, legtöbbször semmi a világon. A kitelepítések, az teljesen más jellegű ügy. Szóval nem tudom, nem kéne ilyenkor este 7-kor, hanem megfontoltan talán, elnézést kérek az igen tisztelt Politikai Bizottságtól, kicsit távolabbra nézve. És még egyszer szeretném azt külön kihangsúlyozni, hogy akiket egyszer már megölt a mi rendszerünk, az akkori, azt még egyszer legalább a gyerekekben, a feleségekben, azért nagyon ne büntessék meg őket. SZŰRÖS MÁTYÁS elvtárs: Kérem, kinek van még észrevétele a témával kapcsolatban? Tessék Vajda elvtárs. VAJDA GYÖRGY elvtárs: Nem lehetne-e kettéválasztani ezt a kérdést úgy, hogy elválasztani a jogi rehabilitációt a peranyagok tételes áttekintésétől? Gondolok például arra, hogy ha törvénnyel el lehet intézni azt, hogy akik Recsken internálva voltak, azok mentesülnek minden tekintetben [a következmények alól]. SZŰRÖS MÁTYÁS elvtárs: Félreértésről van itt szó. Köszönöm. Van további észrevétel elvtársak? Tessék. Jókay Endre elvtárs. JÓKAY ENDRE elvtárs: Csak azt szeretném mondani, hogy itt egy korosztály, Aczél elvtárssal teljesen egyetértek. Nagyon sokan vannak, akiket családi dolgaikban mindenképpen húsbavágóan érint. Es van egy másik korosztály, akinek az a véleménye, minek bolygatjuk a régi dolgainkat. Ne törődjünk a régi dolgainkkal, felejtsük el, és a jövőnket építsük. Ez is egy vélemény. SZŰRÖS MÁTYÁS elvtárs: Köszönöm. Van-e még, kér-e még valaki szót elvtársak? Úgy látom nem, akkor kérem Fejti elvtársat, válaszoljon. FEJTI GYÖRGY elvtárs: Ez utóbbi kérdéssel szeretném elvtársak kezdeni, mert végső soron politikai döntést hozni abban kell, hogy szembenézünk-e a múltunknak ezzel a metszetével, szeletével. Hozzátéve, hogy kellő körültekintéssel, tapintattal és tisztelettel az áldozatok családtagjainak, gyerekeinek az emlékének. Ez a kérdés, hogy szembe akarunk-e ezzel nézni, vagy várunk még, amíg ez a probléma a szőnyeg alól előjön. Kidugta a fejét egyébként már. És a nyakunkba zúdul az egész, politikailag felkészületlenül érve bennünket. Ezt mérlegelte a Politikai Bizottság. Arra sok szót én vesztegetni nem akarok, nem hiszem, hogy a dolog így elhatárolható, most a múlttal foglalkozunk-e vagy a jövővel. Nem hiszem, hogy tisztességesen a jövővel foglalkozni lehet rendes mérleg készítése nélkül. Van természetesen 395