A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
reknek a nagy részét olyan sérelem is érte, nagyon egyszerű dolog például, hogy nem kapják meg a nyugdíjukat azokra az évekre. De én nem vagyok jogász, nyugodtan kérhetnek más kártérítést, megvan-e ennek az anyagi fedezete? Gondoltunk-e erre egyáltalán? Tehát csomó olyan kérdés van, amit azt gondolom mielőtt nyilvánosságra hozzuk a tényt, amit egy ország nagy fellélegzéssel vagy megkönnyebbüléssel fog fogadni, tisztázzuk a dolgainkat, ne legyenek olyan kérdések, amire akkor nem tudunk válaszolni. Vagy legalábbis ilyen típusú kérdésekre meg kell hogy legyen akkor már a válasz. SZŰRÖS MÁTYÁS elvtárs: Köszönöm. Romány Pál elvtárs következik. ROMÁNY PÁL elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Késő van. De én visszaemlékszem arra, hogy ilyen későn határoztunk egyszer a járások megszüntetéséről, egyszer meg a városi tanácsoknak a bevezetéséről. Azt hiszem, hogy tanulni kéne e tekintetben is. Ne sajnáljuk az időt tehát! A kérdésem: az előző ülésen felmerült, hogy a következő lépésre gondoltunk-e. Kérdezem tehát, hogy a további lépéseket hogyan tervezzük. Van-e tehát folytatás? Itt most Recskről is szó van, más internáltakról, kitelepítettekről, tehát van-e valami lehatárolás, hogy meddig kívánunk menni. Ez volna az egyik kérdés. A másik kérdés, a Fejti elvtárs által bejelentett szóvivői tájékoztatóval kapcsolatos. Kezdeményezi a mi pártunk. Nagyon fontos, hogyan van ez, hogyan formulázódik meg majd a közleményben is, a szóvivői tájékoztatóban, hogy kérdéssé fogalmazzam a véleményemet, hiszen azt nehezen lehet magyarázni, hogy egyik tézisünkben azt mondjuk, hogy jogállamiságot gyakorolunk, és az igazságügyi szervek így is amúgy járnak el, másik állításunkban pedig a párt dönt abban, mondják majd, hogy felül lehet-e vizsgálni x vagy y témát, vagy nem lehet felülvizsgálni. Ennek tehát a megfelelő fogalmazását alapvetőnek tartom. Köszönöm szépen. SZŰRÖS MÁTYÁS elvtárs: Köszönöm Romány elvtárs. Aczél elvtárs következik. ACZÉL GYÖRGY elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Rendkívül jelentős ez a döntés, és egy kérdés. Gondoltak-e arra, hogy a feltárult anyagok még sérelmeikből nem kigyógyult, azóta felnőtt gyerekeknek, hozzátartozóknak az iszonyatot fogják elszabadítani. Ki fog derülni, hogy a P. Gy.-t három hétig vallatták nőügyekről, homoszexualitásról. Miután a megtörés egyik alapja az volt, hogy nem politikai kérdésekben, száz oldalakat vettek fel, ahol minden személyi mocskot majd mindenki olvashat ártatlan emberekről, akiket kivégeztek, akiknek majdnem valamennyien, az ilyen kivégzetteknek sérült gyerekei vannak. Gesztusok mellett nincsen a személyiségnek olyan védelme például ártatlanul kivégzett, börtönben meghalt embereknél, ami miatt 1962-ben őrizkedni kellett bizonyos dolgoknak a feltárásától, mert az nem a vádlókra, a hóhérokra, hanem az ártatlanokra hullott volna vissza. Ezzel kapcsolatban — én nagyon becsülöm a Fejti elvtársat — terjesen alkalmatlan életkoránál fogva. Tessék itt van a Nyers elvtárs, aki már ebben a korban felnőtt volt, el tudja helyezni ezeket, és nem lehet ennyire bürokratikusán dönteni emberéletekről, ötletszerűen, van egy követelés, ez a funkció, akkor ez csinálja. Nem jó ez. Nem kellene kicsit emberibben ezeket végiggondolni? Hónapokkal ezelőtt én javasoltam, hogy a MAORT-pert vizsgálják felül, ártatla394