A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Központi Bizottság elé terjeszteni, ha abból mi mondjuk, két javaslatot el tudunk fogadni, vagy hármat, akkor a képviselőknek lehetőséget kell adni, hogy lelkiismeretük szerint abban a három személyben döntsenek. Vagy ha úgy döntünk, hogy csak egy személy mellett kell voksolni az országgyűlési képviselőknek, akkor egy személy. Tehát két fordulóban találkozunk az országgyűlési képviselőkkel. Ez tehát lehetővé teszi, hogy körülbelül felmérjük, milyen javaslatok, milyen elképzelések, milyen igények fogalmazhatók meg a vitában. Nyilvánvaló, hogy a jelölőbizottság azt jelöli, akit jónak lát. Nyilvánvaló, a jelölőbizottságban lévő kommunisták azt fogják képviselni, amit a Központi Bizottság fog képviselni, a pártonkívüliek nyilvánvalóan csak akkor, ha egyetértenek vele, vagy elfogadják, de utána, szavazásnál ennél a többségnél elméletileg annak kellene lenni a ház elnökének, akit a Központi Bizottság elfogad. Elképzelhető, hogy ez egy olyan szituáció lesz, ahol meg kell kérdeznünk a képviselőktől, hogy felvállalják-e a pártfegyelmet, vagy a konzekvenciáit akkor, ha nem. SZŰRÖS MÁTYÁS elvtárs: Hollán elvtársnő kér szót? Tessék. HOLLÁN ZSUZSA elvtársnő: Azt hiszem, egyikünknek sem lehet kétsége afelől, hogy az Országgyűlés elnöke, két alelnöke, 21 képviselő ellen nem véletlen, hogy visszahívási javaslatok vannak. En azt kérdezem, hajói emlékszem az Alkotmánytervezetben benne van: biztosítani kell azt, hogy országgyűlési képviselőkre ne lehessen egyszerűen annak alapján visszahívási javaslatot tenni, hogy így vagy úgy szavazott. Jól emlékszem? Nem tudom, nincs nálam a szöveg. Miért nem próbáljuk már most megvédeni a becsületes, tisztességes, tehát olyan képviselőket, akik ellen nem merül fel semmi olyasmi, amiért személyükben ténylegesen indokolt lenne a visszahívás. Köszönöm. SZŰRÖS MÁTYÁS elvtárs: Kedves Elvtársak! Ez a szavazójogi törvényre vonatkozik. Ez a most érvényben lévő törvényben benne van, hogy az adott választókerület szavazóinak 10%-a elég ahhoz, hogy visszahívási indítványt kezdeményezzenek, és ennek van egy bonyolult procedúrája, ezt most nem mondanám el. De most ez van érvényben. Azt akarjuk, hogy majd a következő választójogi törvényben ez ne így legyen benne. Tudniillik, ez egy áldemokratikus megoldás, éppen kontra a polgári demokráciáknak, de most ezt nem akarom részletezni. Ez szinte valamennyi szocialista ország választójogi törvényében valamilyen formában benne van. A következőben a mi törekvésünk szerint nem kell, hogy benne legyen ez a módja, hanem majd más megoldás. Tehát csak válaszként mondom, hogy ez most így van érvényben, ez nem az Alkotmány kérdése, hanem választójogi törvény kérdése. Röviden csak ennyit, de ennél bonyolultabb a helyzet valóban, és azt hiszem, hogy lezárhatjuk ezt a témát. Fock elvtárs, tessék parancsolni. FOCK JENŐ elvtárs: Úgy látszik, nekem ez már örök sorsom, hogy a mindenkori főtitkárral összecsinölök [sic!]. (Közbeszólás: három volt összesen.) Nem sokszor találkoztunk még. És a legtöbb esetben úgy, hogy előfordult az is, hogy neki volt igaza, legtöbbször én ma is úgy érzem, hogy nekem volt igazam, és volt úgy, hogy félreértettük egymást. Most azt hiszem, ez az eset forog fenn, hogy egyetértünk Grósz elvtárssal. Ez nem tiszteletkör akar lenni, és úgy érzem, hogy mégis félreértjük egymást. 388