A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

14 Romány Pál volt az elnöke a KB mellett működő Tanácsadó Testületnek, amelyet ugyancsak 1988. december 15-én hozott létre a KB. 15 1989. február 6. 16 1989. január 28-án hangzott el a rádió reggeli híradásában, majd a 168 óra című műsorában Pozsgay Imre nyilatkozata, amely szerint „ez az albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt. " (Népszabadság, 1989. jan. 30.) 17 A „kolerafelkelés" során — 1831. július 25. és augusztus közepe közötti időszakban — Zemplén és Sáros vármegyék területén gyújtottak fel kastélyokat, tudomásunk szerint Szatmárban ilyen cselekedetekre nem került sor. 18 Tőkei Ferenc nyilatkozata a Történelmi Albizottság munkájáról 1989. január 31-én jelent meg a Népszava c. újságban. Eme cikk alapján az AFP francia hírügynökség úgy tájékoztatta olvasóit, hogy Tőkei Ferenc az albizottság határozata ellen foglalt állást. Ezt a minősítést 1989. február l-jén a Magyar Nemzet, február 2-án pedig a Népszabadság is átvette. Tőkei ez ellen tiltakozik, ezt a minősítést cáfolja. (Népszabadság, 1989. febr. 3.) 19 Az MDF gyulai szervezete és az MDF Ideiglenes Elnöksége 1989. február 9-én követelte a magyar—román határszakaszon történt atrocitások kivizsgálását. Olyan hírek terjedtek el ugyanis, hogy a határkörzetben holttesteket találtak. E hírt később cáfolták. 20 L. Az Agitációs és Propaganda Bizottság állásfoglalása 1986. január 21-én: „A munkáshatalom megvédése, a párt újjászervezése és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása történelmi jelentőségéről folytatott agitációs és propaganda munkáról." (MOL 288 f. 41/459. ö. e.) 21 A Tiszatáj c. folyóirat 1986. évi 6. számában közölte Nagy Gáspár „A fiú naplójából" című versét, amelyet a PB 1986. július 1-jei ülésén „ellenséges tartalmúdnak ítélt, és határozatot hozott arra, hogy „az illetékes szervek vonják felelősségre a folyóirat szerkesztő bizottságának kommunista tagjait, a folyóirat működését 6 hónapig, az új szerkesztő bizottság létrehozásáig szüneteltetni kell". A PB 1988. november 15-én újra foglalkozott az ún. Tiszatáj-üggyel, mivel 1988. október 28-i keltezéssel, 55 aláírással beadvány érkezett a Csongrád megyei pártértekezlethez, amelyben a régi szerkesztőség rehabilitálását kérik. A PB 1988 őszén már meghaladottnak tekintette azt a gyakorlatot, hogy állami szervek működésének konkrét ügyeivel — jelen esetben egy folyóirat szüneteltetésével, szerkesztőbizottságának átalakításával — foglalkozzék. Ezért a beadványt a Csongrád Megyei Pártbizottság, illetve a Csongrád Megyei Tanács illetékességi körébe tartozónak nyilvánította. (MOL288 f. 5/1043.) Az ügy személyi vonatkozásait lásd: Egy leváltás története, beszélgetés a Tiszatáj viszontagságairól. (Élet és Irodalom, 1989. febr. 17.) 22 Az írószövetség választmányának 1986. szeptember 9-i üléséről, illetve a november 30-Í közgyűléséről van szó. 23 Pozsgay Imre 1989. február 3-án részt vett Hódmezővásárhelyen a városi pártbizottság székházában rendezett aktívaértekezleten. Beszédét „Nincs más út, csak az alkotmányos rend és a jogállamiság" címmel a Népszabadság 1989. febr. 4-i száma közölte. 24 Grósz Károly Svájcból hazafelé a repülőgépen adott interjút Kanyó Andrásnak, a Népszabadság és Matkó Istvánnak, a. Magyar Hírlap munkatársának. Az interjú az 1989. jan. 31-i számban jelent meg. 25 L. a 3. és 4. sz. függelékeket. 26 Az írásos anyag elemző részét (MOL 288 f. 41252. ö. e.) terjedelmi okból nem közöljük. Az arra épülő állásfoglalás-tervezetet 1. a 2. sz. függelékben. 27 L. az 5. sz. függeléket. 28 A XX. kerületi pártházról van szó. 29 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó a rádión keresztül ismertetett kiáltványában bejelentette, hogy fegyverszünetet kér a Szovjetuniótól. 30 „Bogomolov akadémikus szerint egy semleges Magyarország nem veszélyeztetné a Szovjetunió biztonságát." (Népszabadság, 1989. febr. 9.) 31 1989. január végén Horn Gyula Szöulban tartózkodott abból az alkalomból, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Horn Gyula február 2-án érkezett haza. (Népszabadság, 1989. febr. 2.) 32 1988. november 1—2. 33 Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 1989. január 11-én fogadta el. A törvény kimondja a pártalapítás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. A pártok legalitása az 1989. október 30-án löhirdetett 1989. évi XXXm. törvénnyel teremtődött meg. 34 1988. május 22. 35 Aczél György valószínűleg Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956. (Bp., Kossuth 193