A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Kiadó, 1981) c. könyvére, valamint az 1986-ban látható „Velünk élő történelem" c. tv-sorozatban való szereplésére utalt. 36 A forradalom leverését követően 1956 novemberében a Kádár-kormány tiszti karhatalmat szervezett. Azok a tisztek lehettek ennek tagjai, akik aláírták az ún. Tiszti Nyilatkozatot. Az aláírók elismerték a kormány programját, kötelezték magukat az ellenvetés nélküli fegyveres harcra az „ellenforradalom erői ellen. Sok tiszt nem írta alá a nyilatkozatot. (A Tiszti Nyilatkozatot teljes szövegében közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető szerveinek jegyzőkönyvei. 1. kötet. Szerk. Sipos Levente és Némethné Vágyi Karola. Intern Rt. 1993. 89. p. 37 L. a 6. sz. függeléket. 38 L. a f. sz. függeléket. 39 Az említett nyilatkozatot 1. a Népszabadság 1989. febr. 6-i számában. 40 A Bős—Nagymaros Vízlépcsőrendszer elleni aláírásokat tartalmazó íveket 1989. február 27-én adták át a Parlament épületében Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének. A petíció, amelyet több mint 124 ezren írtak alá, az építkezés azonnali felfüggesztését és megfelelően előkészített, társadalmilag ellenőrzött népszavazás kiírását követelte. (Népszabadság, 1989. febr. 28) 41 Bihari Mihályról, Bíró Zoltánról, Király Zoltánról és Lengyel Lászlóról van szó, akiket 1988 tavaszán zártak ki az MSZMP-ből. 42 L. a & és 9. sz. függelékeket. 43 Ezt követően az eredeti 293. oldal hiányzik a jegyzőkönyvből. A 292. oldalt a 294. követi. Ugyancsak megtörik az utólagos ceruzás sorszámozás folyamatossága: a 91. oldalszámot a 93. követi, a 92. sorszámú lap hiányzik. Szögletes zárójelben a hangfelvétel szövegét közöltük. 44 1981. december 13-án Jaruzelski tábornok katonai hatalomátvételt hajtott végre Lengyelországban. Kihirdették a szükségállapotot, a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom vezetőit letartóztatták. 45 A Szakszervezetek Országos Tanácsának 1989. január 6-án tartott ülésén a kormány által tervezett áremelések ellen foglaltak állást. A szakszervezeti követelések támogatására 1989. február 7-én munkásgyűlést tartottak a budapesti Északi Járműjavító nagycsarnokában, amelyen az ország minden tájáról megjelentek szakmai küldöttek. 46 A Társaság 1989. február 11-én, szombaton tartotta meg közgyűlését a Ráday Kollégiumban. (Népszabadság, 1989. febr. 13.) 47 Az eredeti hangfelvételen lévő feljegyzés szerint a 47. és 48. lábjegyzet közötti szövegrész hangfelvétele — valószínűleg technikai okok miatt — nem készült el. 48 Célzás az USA-ban 1986-ban kirobbant ún. Irangate botrányra. Az USA — fogságban levő amerikai katonák szabadon bocsátása fejében — fegyvereket szállított Iránnak. 49 L. a 36. sz. jegyzetet. 50 A „Márciusban Újra Kezdjük" jelszó rövidítése, amely 1957 tavaszán vált ismertté, és az 1956 októberében kezdődött szabadságharc folytatására utalt. 51 Spanyolországban Franco tábornok halála (1975) után békés úton lebontották a diktatúrát és megvalósították a többpártrendszert. Ebben jelentős szerepe volt János Károly királynak (trónra lépett 1975. november 21.) és az 1976—1981 között miniszterelnöki tisztet betöltő A. Suareznek. 52 L. az 1989. mára 29-i KB-ülés 1. napirendi pontját. 53 „A Pravda magyarországi helyzetképe" (Népszabadság, 1989. jan. 31.) 54 A határozatnak megfelelően a Népszabadság 1989. febr. 13-i száma közölte Grósz Károly előadói beszédét, míg a lap febr, 16-i számában megjelent „Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (Tervezet)" c. dokumentum; a rövid akcióprogramot a KB 1989. márc. 7-i ülése tárgyalta; a kiküldött bizottság jelentését az 1989. ápr. 12-i KB-ülés vitatta meg. Grósz Károly febr. 12-én interjút adott A Hét c. tv-műsornak. 55 Az MSZMP Központi Bizottságának válasza az Új Márciusi Front felhívására. (Népszabadság, 1989. febr. 16.) 56 Az ülésről szóló hárompontos közleményt L. a Népszabadság 1989. febr. 13-i számában. 194