A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

elvtársak, akkor Berecz elvtárs által javasolt módosításokkal, aki egyetért a beterjesztett anyaggal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodás? Nincs. Megállapítom, hogy egyhangúlag döntöttünk. Kedves Elvtársak! A napirendek végéhez értünk. Részemről annyi bejelentés van, hogy a következő ülés anyagát, tehát a február 20-i ülés anyagát kérem, hogy elmenetel közben itt az előtérben a KB tagjai és a meghívott elvtársak vegyék át. Osztályvezetői, első titkári megbeszélést nem tartunk. Van-e valakinek egyéb bejelentése vagy kérdése? Nincs. Minden jót és jó pihenést kívánok, elvtársak! k.m.f.

56 JEGYZETEK 1 A KB 1988. jún. 23-i ülésén „A párt vezető szervei munkájának nyilvánossága" tárgyában hozott határozat IV/2. pontjában erról ez olvasható: „... a vezető testület tagjainak hazai és külföldi sajtószerepléseihez nem indokolt a korábbi engedélyeztetési rendszer fenntartása. Az érintett vezető maga dönt a kérés teljesítéséről." A PB-tagok és a KB-titkárok nyilatkozataikról kötelesek voltak tájékoztatni a PB-t. (MOL 288 f 4/239. de.) Az 1988. nov. 22-én megtartott KB-ülés döntései: ,, A Központi Bizottság csak a párt politikájával, belső életével összefüggő kérdésekben dönt, illetve hoz határozatot. E határozatok képviselete és végrehajtása a pártszervek, szervezetei és tagjai számára kötelező*. " (MOL 288 f. 4/247. de., Népszabadság, 1989. jan. 25.) 2 Helyesen: 1988. november 22-én. 3 L. az 1. sz. jüggeléket. 4 „Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről" c. tervezetet 1. a 2. sz. fiiggelékben. „A történelmi albizottság tanulmánya az elmúlt évtizedek történeti útjának vizsgálatáról" c. összegzés megjelent a Társadalmi Szemle 1989. évi (szám nélküli) első különszámában. 5 A KB 1988. június 23-i határozata. 6 Októberi kérdések: Pozsgay Imrével beszélget Bíró Zoltán. Eötvös/Püski Kiadó, 1988 7 Az 1988. májusi országos pártértekezleten elfogadott állásfoglalás 2. pontja szól a politikai pluralizmusról. L. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének jegyzőkönyve 1988. május 20—22. Kossuth Könyvkiadó, 1988 261—263. p. 8 Az Új Márciusi Front 1989. január 14-én megjelent felhívásában javasolta, hogy alakuljon Országos Nemzeti Bizottság, amelynek tagja lehessen „minden olyan társadalmi és politikai szervezet és mozgalom, amely átfogó programalkotás igényével kész együttgondolkodni, együttműködni a kiegyezés, a politikai megújulás érdekében." (Népszabadság, 1989. jan. 14.) 9 Az Országgyűlés 1987. szeptember 16. és 19. között tárgyalta és fogadta el a kormány kibontakozási programját és az adóreform tervét. 10 Tamás István: Mit mond Kádár János? Élet és Irodalom, 1989. febr. 3.; Havasi János: Rekonszolidáció '57. Beszélgetés dr. Ormos Máriával, a történész albizottság tagjával. 11 1988. november 29. 12 Grósz Károly a pártról, 1956-ról, a reformvitáról. (Népszabadság, 1989. jan. 31.) — Németh Miklós a Magyar Gazdasági Kamara elnökségi ülésén mondott beszédében az 1956-os események értékeléséről szólva kijelentette: nem lehet egyszavas jelzővel minősíteni. (Uo. 1989. jan. 31.) — Jelenünk tisztázott múltja és jövőnk. Beszélgetés Berend T. Ivánnal, az MSZMP KB Történelmi Albizottságának vezetőjével. (Uo. 1989. febr. 4.) — Tökei Ferenc nyüatkozata. (Uo. 1989. febr. 3.) 13 Az 1988. december 15-én Grósz Károly vezetésével létrehozott munkabizottság „feladata az egy vagy többpártrendszer, az alternatív csoportokhoz való viszony, valamint a választási rendszer és mechanizmus témakörök kidolgozása ". A munkabizottság tagjai: Aczél György, Berecz János, Fejti György és Romány Pál. (MOL 288 f 4/249. de.) 192