A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

b) Az országnak hosszú ideig szüksége lesz az agrárgazdaság jelentős exporttöbletére, ezért kiemelkedő feladat, hogy javuljon termékeinek nemzetközi versenyképessége. c) Az agrárfejlődés segítse elő a vidéki körzetek fejlesztését, járuljon hozzá a falvak és a városok ellátottságában meglévő különbségek csökkenéséhez. Elismerjük, hogy ehhez a mezőgazdaság anyagi lehetőségei korlátozottak, ezért méltányosnak és gazdaságilag is célszerűnek tartjuk, hogy a fejlesztést a pénzügyi szabályozás is ösztönözze. d) A mezőgazdasági termelés szorosan kapcsolódik a természeti környezet egyensúlyának megőrzéséhez. Ezért a termelés fejlesztése legyen figyelemmel a föld termőképességének megóvására és javítására, a kémiai szerek egészség- és környezetkímélő használatára. 2. Sokszínű tulajdonformákat, emberi és hatékony termelést A társadalmi és gazdasági haladás legfőbb forrása az emberi kezdeményezőkészség, a kockázatot is magában foglaló vállalkozói készség. Olyan gazdasági-társadalmi környezetet akarunk, hogy a termelők maguk választhassák meg az adottságaiknak legjobban megfelelő termelési és érdekeltségi formákat. Szükségesnek tartjuk azoknak a jogi és pénzügyi kötöttségeknek az oldását, amelyek az előremutató kezdeményezések elterjesztését nehezítik. A változások között legfontosabbnak a tulajdonviszonyok fejlesztését tartjuk, amely a gazdasági reformnak is egyik kulcskérdése. Különösen jelentős ez a mezőgazdaságban, ahol a termelés eredményessége szorosan és hagyományosan összefügg a termelők tulajdonosi érdekeltségével. Meggyőződésünk, hogy a magyar élelmiszergazdaság versenyképessége és hatékonysága csak változatos tulajdonformák működése mellett javítható. Ezért arra törekszünk, hogy érvényesüljön a tulajdonformák sokszínűsége: éljen együtt a szövetkezeti közös, az állami, a magántulajdon, valamint többféle vegyes tulajdonforma. A tulajdonviszonyok továbbfejlesztéséhez — súlyának megfelelően, nagy felelősséggel kezelve — meg kell változtatni a földtulajdoni, illetve a földhasználati viszonyokat. Vissza kell adni a földnek az évszázadok során élvezett becsületét, tehát a vagyon legfontosabb részének, a jövedelem egyik fő forrásának kell tekinteni. Váljék ismét szorosabbá a mezőgazdasági termelők és a föld közötti kapcsolat, az állami földek kezelői legyenek tulajdonosok. A szövetkezetek mezőgazdasági földterületének jelentős hányada közös tulajdonban van. Ezt a tényt realitásként kell elfogadni és az érdekelt szövetkezetek tagságára bízni, hogy milyen formát választanak tulajdonosi érdekeltségük érvényesítésére. Ugyanakkor nélkülözhetetlen a szövetkezetek közös használatában álló, de még egyéni tulajdont képező föld jogbiztonságának megerősítése. Fontosnak tartjuk, hogy váljék lehetővé a mezőgazdasági földek adásvétele és bérbeadása, legyen a földnek értéke és ára. A szövetkezeti tulajdonban lévő területek értékesítéséről, hasznosításáról csak a kollektíva dönthessen. A tulajdonszerzés kötöttségeit pedig úgy oldják fel, hogy azoké legyen a föld, akik a leghatékonyabban hasznosítják. 3. Valódi demokráciát, tulajdonos-tagságot a szövetkezetekben Támogatjuk a szövetkezeti mozgalom megújulását, aminek a mezőgazdaságban különös jelentősége van. Olyan szövetkezeti rendszer fokozatos kialakítását ajánljuk, amelyben a nemzetközi szövetkezeti mozgalom másfél évszázados, jól bevált és a szocialista törekvéseknek megfelelő elvei-értékei érvényesülnek. Ilyenek: a szövetkezeti demokrácia, az autonómia, a nyitott tagság, az önkéntesség, a személyes és vagyoni közreműködés, a tevékenység szerinti részesedés, a szolidaritás, a mozgalmi jelleg. Kedvező társadalmi és gazdasági környezetet akarunk kialakítani ahhoz, hogy a szövetkezetekben helyreálljon a tulajdon szövetkezeti jellege, a tagok gazdái kötődése. Érvényesüljön az az elv, hogy a gazdálkodás célja a tagok érdekeinek sokoldalú érvényesítése és szolgálata. Ezért támogatjuk, hogy a szövetkezetek szervezete és működése alkalmazkodjon adottságaikhoz. A szövetkezeti tagság akaratának legyen nagyobb mozgástere a tulajdonnal való rendelkezés, a vagyon működtetése, a földdel való racionális gazdálkodás, a tőkebefektetés és a vállalkozás területén. Segítjük a szövetkezeti tulajdon fokozatos átalakulását, a vagyon feletti rendelkezés megszemélyesítését. A részesedés tükrözze a tagsági viszony tulajdonosi, vállalkozói és dolgozói jellegének együttes érvényesülését. A több célú, a több tevékenységet is vállaló szövetkezetek létrehozására van szükség, amelyekben 1063