A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

műén tarthatatlanná vált az utóbbi napokban, hetekben. Mikor legyen a kongresszus? Én is azzal értek egyet, hogy a választásoktól kell függővé tenni. De, ha az idén nem lesz választás, akkor én november vége körüli időszakot tartom a legjobb időpontnak, alaposabban fel lehetne készülni ez alatt az idő alatt. Miről tárgyaljunk, természetesen ez is fontos. Politikai programot kell készítem és elfogadni, beszélni kell az elmúlt egy évről, ez semmiféleképpen sem kerülhető meg, és beszélni kell a párt állapotáról. Igényli a párttagság az új szervezeti szabályzatot. Ha november végén lenne a kongresszus, véleményem szerint alaposabb előkészítéssel, a munka felgyorsításával az új szervezeti szabályzat talán előkészíthető lenne. A kongresszuson kell véleményem szerint kiegészíteni az új testületet^ mert a küldöttek egy része, ha a delegálást elfogadjuk, KB-tagként fog érkezni. Én azzal a javaslattal értek egyet, hogy 15 ezer fő után delegáljunk egy KB-tagot, mert szerintem kisebb testületre van szükség a mostaninál. A küldöttek választásánál és a delegálásnál csak a létszámarányban döntsünk, a delegálásnál, KB-tagoknál a 15 ezer főt említettem, a küldötteknél 800 fő után egy küldött, a többit a helyi pártszervezetekre kell bízni, hogy azt hogyan és miképpen bonyolítják le. Javaslom továbbá azt is, hogy a küldöttnek meg nem választott KB- és KEBtagok, azon a kongresszuson csak tanácskozási joggal vegyenek részt. Még egy javaslatom van, az egybeesik Nagy Imre elvtárs javaslatával, és közel áll Katona Béla elvtárs javaslatához. Amennyiben a hosszú távú stratégiai programot nem tudjuk elkészíteni a kongresszusig, úgy a küldöttek mandátumát meg kellene hagyni, s amikor a stratégiai program elkészül, akkor a küldötteket újra össze lehetne hívni és ezt a programot megtárgyalni. Még egy másik indokom is van. Amennyiben ebben az évben nem lesz választás, de kongresszust mindenképpen tartani kell, akkor szintén ugyanezen a fórumon ezt a választási programot is meg lehetne beszélni, és véglegesíteni lehetne. Köszönöm a figyelmüket. BERECZ JÁNOS elvtárs: Kiss Imre elvtárs, utána Kállai Gyula elvtárs következik. Vagy nem kértél szót? — Jó. Akkor eggyel kevesebb felszólaló van. Kállai Gyula elvtárs, tessék. Utána Szűrös Mátyás elvtárs. KÁLLAI GYULA elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Nekem is az a véleményem, hogy még meg kellene gondolni azt, hogy kongresszust vagy pártértekezletet tartsunk-e legközelebb. Amikor a múlt központi bizottsági ülésen úgy döntött a Központi Bizottság, hogy pártértekezletet tartsunk, azt hiszem nem számoltunk azzal a körülménnyel, hogy a választások után ismételten kell kongresszust tartani, tehát most azt gondolom, hogy meg tudna felelni a követelményeknek a pártkonferencia, és a jövő év első felében pártkongresszust lehetne tartani, és kellene is tartani a választások után. Azt gondolom, hogy a pártértekezleten — ha a pártértekezlet mellett döntünk, de ha a kongresszus mellett döntünk akkor is — a fő feladatunk az lenne, hogy ott értékeljük a múlt évi pártkonferencia óta bekövetkezett változásokat, értékeljük azt a helyzetet, amelynek részesei voltunk, és amelynek a folytatása mellett, hát nemcsak folytatása mellett, hanem új kérdések felvetésével az előttünk álló problémák megoldásán dolgozunk. Többször felvetődött már a Központi Bizottság ülésén is, én magam is felvetettem, hogy a múlt vizsgálatánál, amiről feltétlenül be kellene számolnunk majd a központi, illetve a pártértekezleten vagy kongresszuson, feltétlenül értékelni kellene, vizsgálni kellene azt a fejlődést, vagy az országban bekövetkezett változásokat, 1017