Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

oklevelét, amely szerint a király a 16 dénárt, amelyet a zágrábi püspökök tizedéből addig villici eiusdem ville nostre Gragenazenthmiklos kaptak, tőlük elvéve, a villa Szent Miklós-egyháza rector-ának adta, a villicus-ok helyett reá bízva az egyház temetőjének és a benne lévő házaknak és pincéknek kormányzását; jogot adott neki arra, hogy az egyház jobbágyai felett tanquam regni nostri nobiles bíráskodjék. Az oklevelet új kisebb pecsétjével erősíttette meg. Hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. Csázmai kápt. lt. Acta antiqua n. 75. (DF 282394.) 76 Jan. 23. Busana. Corbaviai Károly comes dalmát-horvát bán a corbaviai egyházmegyei busanai Mária Magdolna-kórháznak adja Chermiachiana birtok ötödrészét. — Farlati IV. 99. — Katona XII. 39. (Farlati után.) — Fejér X/5. 186. (Zs. 1412. nov. 18-i okl.-ből. Kamarai lt.) — (M.) 77 Jan. 24. Buda. Zs. Ortenburgi Frigyes grófot kinevezi Friaul és Aquileia birodalmi helytartójává, és megbízza, hogy a tartományokban teremtsen rendet. Ad mandátum domini regis Georgius vicecancellarius. — Altmann I. 28, reg. (HHSTA.) — (M.) 78 Jan. 24. Buda. Zs. Friaul és Aquileia lakóihoz. A birodalmi vikáriussá kinevezett Frigyes ortenburgi grófnak engedelmeskedjenek. — Beitráge z. steierm. Geschichtsquellen 9 (1872) 94, eml. (S. Danielei könyvtár kódexéből.) — Altmann I. 29, reg. — (M.) 79 Jan. 24. ([Kajllo, sab. p. Fab. et Seb.) Checher-i Ormos (dictus) András Szabolcs megye alispánja és a szolgabírák bizonyítják, hogy vízkereszt utáni szombaton (jan. 10.) Kerchy-i Boldizsár és Gegen-i Kwn (dictus) Tamás jelentése szerint ők a megye pecsétjével (sigillo nostro) kikérték Giwlay-i Márton fia: Pétertől Péter nevű jobbágyát, aki Semien-i Lewkes fia: Miklós birtokára kívánt költözni, Giwlay-i meg is ígérte ennek engedélyezését depositis autem terragiis et debitis persolutis ipsius Petri iobbagionis, ennek javait azonban elvette Semyen-i sérelmére. Papíron, hátlapján három töredezett pecséttel. DL 53572. (Kállay cs.) — (M.) 80 Jan. 25. (VIII. Kai. Febr.) Zs. Peren-i Péter fia: Imre titkos kancellár (magn.) kérésére átírja a Sáros megyei Wywar/Wyuar és tartozékai, a Zemplén megyei Stropko mezőváros és tartozékai adományozásáról szóló 1408. máj. 4-i oklevelét (ZsO II. 6078), a jászói konvent 1410. aug. 23-i iktatólevelét — amely szerint Zs. 1410. jún. 23-án Budán kelt parancsára Peren-i Imre titkos kancellárt új adomány címén bevezette in terra nostra Scepusyensi fekvő Lyblyo várért cserébe kapott Sáros megyei Wyuar királyi vár és tartozékai: Wyfalu vámmal, Lethenye, Kystarcha és Maklar/Moklar falvak birtokába —, valamint a leleszi konventnek Zs. 1410. jún. 23-án Budán kelt parancsát is magában foglaló 1410. szept. 1-ji iktatólevelét (ZsO II. 7714), és azokat Peren-i szolgálataiért Borbála királyné hozzájárulásával, a prelátusok és bárók tanácsából megerősíti. Mert már őseiről is köztudomású, hogy az előző királyokat állhatatos hűséggel szolgálták, maga pedig hűségével mindenkor, szerencsés és kedvezőtlen viszonyok között kitartott mellette; és ami leginkább dicséretre méltó, az utókor számára pedig méltó megörökíteni: a török császárhoz vezetett küldöttségei alkalmával tanácsainak bölcsességével a király és az ország javára oly nagy szolgálatokat tett, hogy a törökök rettenetes népének hatalma, amely az ország gyakori megrohanásával sok bajt okozott, követségének idejétől fogva mostanáig megszüntette az ellenségeskedést, s így az ország támadásoktól nem zavartatva nyugodtan élhet.