Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

Hártyán, három példányban, amelyek egyikén kettős függőpecsét, a másikon ilyennek töredéke van, míg a harmadiknak csak zsinórja maradt meg. DL 9733. (NRA 407-13.) — (M.) 81 Jan. 25. (Bude, in convers. Pauli) Zs. Szepes és Sáros megyék ispánjaihoz vagy alispánjaihoz és szolgabíráihoz. Kapi-i András diák mester comes lucri camere előadta, hogy quamvis nos dudum unacum prelatis et baronibus nostris inter cetera id mature sanctientes disposuerimus, ut unusquisque denarius presentis nove nostre monete maioris nunc in regno nostro currentis ubique et in quibuscunque negotiationibus, emptionibus scilicet venditionibus, solutionibus et receptionibus censuum, reddituum, collectarum et quarumcunque taxarum, pro uno duntaxat simplici denario Sarachenali semper et futuris successivis temporibus currat, solvatur exigaturque indifferenter et recipiatur, a két megyében vannak nemesek és más állapotú birtokos emberek, akik semmibe véve rendelkezését, a jobbágyaikat terhelő census, datium és collecta elszámolásánál egy új dénárt három denarius Sarachenalis-szal szoktak azonosnak venni, aminek következtében az ő és mindazok birtokai, akik decretuma szerint járnak el, elnéptelenednek. Kérésére megengedi, hogy mindazokat a jobbágyait, akik azért szándékoznak eltávozni tőle, mert egy szaracén dénárért egy ezüst dénárt csikar ki, birtokain visszatarthassa temporibus successivis universis. Valahányszor Kapi-i vagy officialisai az említett okból távozni szándékozó jobbágyokat nem engedik mások birtokaira költözni, és Kapi-i mediante fidei sui puritate allegaverit et comprobavérit, hogy a jobbágyok non alia de causa nisi pretextu exactionis et receptionis huiusmodi nove nostre monete akarják elhagyni, senki kérésére se merjék azokat birtokaiból excipere, sem őt magát ad remittendum eosdem compellere módis quibuscunque presumatis, statutis, decretis et mandatis nostris regalibus in eo, ut quilibet libère conditionis homines et iobagiones cuiuslibet nobilis et possessionati hominis de possessionibus domini sui habita licentia iustoque terragio ac aliis debitis suis persolutis ad aliorum possessiones se transferre valeat, stabilitis, non obstantibus in hac parte. Hártyán, hátlapján nagypecsét nyomával. DL 64150. (Kapy cs.) — (F.) * Jan. 25. Zs. Fraknói Gróf Pálhoz és Lándzséri Jánoshoz. — BTOE III. 558. (DF 202024.) — Helyes kelte: jan. 26. Lásd 87. 82 Jan. 25. Buda. Pelsőci Bebek János királyi tárnokmester, gömöri ispán elismeri, hogy a soproniak megfizették az évente neki járó 12 új forintot. — Házi 1/2. 36. (Sopron város lt. D 389. — DF 202023.) — (M.) * Jan. 25. Branda bíboros a somogyi tizedperben. — Mon. Rom. Vespr. IV. 369. (DF 201164.) — Helyes kelte: 1412. jan. 28. Lásd 1658. 83 Jan. 26. (Bude, f. II. p. convers. Pauli) Zs. Pelsewcz-i magnus János királyi tárnokmester familiárisai, Verezd-i Kwer (dicti) Jakab, László és Miklós szolgálataiért, főleg mivel most a lengyelek ellen strennue et animose — hősiesen és bátran — küzdöttek, a prelátusok és bárók tanácsából új adományul adja nekik a Borsod megyei Vérezd, másik Vérezd [más néven Waralya], a Gömör megyei Harmacz, a Hont megyei Stornya, Hraho, Varbowcz, Keczege, Zolosan, Lehotha, Dobrostyan, Zuha és Mosonch birtokokat, amelyeket már őseik is kezükben tartottak. — A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Relatio Piponis de Ozura comitis Themesiensis. Hártyán, a szöveg alatt titkospecsét nyomával. DL 9743. (NRA 734-5.) — (M.)