Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

nyitrai káptalan ezúton kirendelt küldöttével együtt jelölje ki a határokat azoknak a vallomásoknak az alapján, amelyeket az ö nevében Donyn által választott nyolc Nyitra megyei nemes eskü alatt köteles tenni a régi, különösen Lajos király és Rawas idején kijelölt határokról, s ő ezeket el fogja fogadni. Ezúton elrendeli e nemesek megjelenését, és a megye ispánjának vagy alispánjának megparancsolja, hogy a vallomás megtételére strictissime kényszerítsék a vonakodókat. Az eljárásról a káptalan tegyen jelentést. Az oklevelet adja vissza a felmutatónak. A nyitrai kápt. 1412. nov. 23-i okl.-ből (2988), amely szerint Rozgon-i [István] udvari lovag [relációjára] állította ki, és kisebb új pecsétjével erősíttette meg. DL 50202. (Zerdahelyi cs.) 2688 Szept. 16. Buda. Zs. megállapodik testvérével, Vencel királlyal, hogy viszályaikban Ulászló lengyel király lesz döntőbírájuk. Ad mandátum domini regis Johannes prepositus S. Stephani vicecancellarius. — Pelzel: Wenceslaus II/2. 153. — Archív f. Öst. Gesch. 59 (1879) 14, reg. (HHSTA Hofbibl. B. 8. 14, reg. — DF 290201.) — Mon. Pol. XI. 84, reg. — Altmann I. 356, reg. (HHSTA, RRB E—DF 287861—f. 37b—38a.) — (M.) 2689 Szept. 16. (2. die 8. diei nat. Virg.) A nyitrai káptalan igazolja, hogy a Gench-i István fia: Gergely mint felperes és Mezewkezew-i Gáspár mint alperes ügyében kiállított kötelezvénye értelmében a két fél részéről egy-egy emberét Gench és Mezewkezew birtokokra küldte, akik előtt Gáspár, nyolc fogott bíró rendelkezése értelmében, visszaadta Gergelynek quandam particulam terre prescripti Gregorii retro fundum curie eiusdem in facie pretacte possessionis Gench a parte possessionis seu predii Jathow vocate usque ad quandam viam publicam ad latitudinem duorum iugerum vei citra prope arbores fructiferas adiacentem, per ipsum scilicet Gaspar de novo occupatam. Gergely többi követelését a fogott bírák perbeli bíráik döntésére bízták. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Nagyszombat város lt. Diplomata 29. (DF 279589.) 2690 Szept. 16. (f. VI. p. exalt. Crucis) A pozsonyi káptalan Andréas dictus Tralech magister civium civitatis Posoniensis kérésére átírja Bubek István országbíró 1360. okt. 20-i, általa bemutatott ítéletlevelét arról a perről, amelyet 1359. márc. 27-én iudex, iurati et universi cives seu hospites de Posonio indítottak Hedrehwar-i Miklós fia: Miklós mester és István fiai: György, János és Mihály ellen, mert országos vámmentességük ellenére Bodak birtokon a vám fizetésére kötelezték őket. A per az alperesek sorozatos távolmaradása után az országbíró engedélyével kötött, a káptalan 1360. okt. 6-i — az országbíró által átírt — oklevelébe foglalt megegyezés értelmében úgy végződött, hogy az alperesek örök időkre felmentették a felpereseket a Bodak-i vám fizetése alól. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Pozsony város lt. n. 701. (DF 239329.) — Bratislava 804, reg. 2691 Szept. 16. Spalatói oklevél kezdő szavai, amelyek Zs.-ot magyar királynak, Hervoját spalatói hercegnek, az érseki széket üresnek, Tolichnich Zivithco-t spalatói comes-nek mondják. — Bullettino XIII (1890) 48. (Cindro cs. lt.) — (M.) 2692 Szept. 16. Velence a Magyarországba tartó Philippus de Bene pápai követ ajánlatára, hogy kész a pápa utasítására különleges megbízást is teljesíteni, szükségesnek tartja, hogy — mivel a pápa előtti tárgyalások azért szakadtak meg, mert a magyar követnek csak a Dalmáciáról való megegyezésre volt felhatalmazása, s azt Zs. mint magyar, nem pedig mint római király is adta meg — a követ teljes felhatalmazást kapjon. — Ljubic VI. 279. — (M.)