Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
2693 Szept. 16. Velence elhatározza, hogy követeket küld azokhoz az itáliai fejedelmekhez, akikkel Zs. tárgyalásokat kezdett. — Óváry I. 84, reg. (Velencei állami lt.) — (M.) 2694 [Szept. 17.] (Wissegrad) Zs. felhatalmazza a hercegek, bárók, főpapok, előkelők és nemesek tanácsából (Kanizsai János esztergomi érseket, Perényi Péter volt székely ispánt és Perényi Imre titkos kancellárt) 1 , hogy castrum Scepes cum . .. XXIIII civitatibus eiusdem terre nostre Scepusiensis a nevében elzálogosítsák Ulászló lengyel királynak, oly kikötéssel, hogy ő et eius officiales seu homines quicumque ad iura ecclesiastica et personas in dictis partibus nostris Scepusiensibus existentes et aime ecclesie Strigoniensi subiectas et etiam ad nobiles in eisdem partibus commorantes aut possessiones habentes et eorum iobagiones seu subsides homines, possessiones et bona quecumque in nullo se intromittat, nec sui officiales et homines se ingérant modo aliquali, sed ecclesias et ecclesiasticas personas, necnon nobiles predictos in ipsorum iuribus, libertatibus, exemptionibus, consuetudinibus et subiectionibus antiquis pacifiée et indempniter potiri et gaudere permittat et permittant, populos quoque, cives, incolas et habitatores tenutarum predicti castri et memoratarum XXIIII civitatum terre nostre Scepusiensis similiter in veris et antiquis observantiis, ritibus et legibus inmutabiliter conservet et conservent; sed census tantummodo consuetos et collectas veras et ab antiquo exigi solitas pro se exigere, percipere et levare tempore et loco consuetis valeat et valeant ab eisdem; sed incole ipsi a qualibet nova et superinducenda vei inconsueta datiarum, tributionum et servitiorum impositione prorsus supportentur, et usque ad tempus redemptionis absque aliqua noxia novitate a talibus exempti habeantur penitus et indempnes. Felhatalmazza követeit, hogy Ulászlóval az elzálogosítás feltételeiről megegyezzenek, arról esküvel és oklevéllel szerződést kössenek, a birtokokat átadják, a nevében pecunias quoque vei alias cautiones hajtsanak be; különösen pedig, hogy visszakérjék azt a kötelezvényt, amelyet Henricus de Plawen fráter, a jeruzsálemi Szt. Mária ispotály rendjének nagymestere adott Ulászlónak super solutione et pagatione centum 2 milium sexagenarum grossorum Bohemicalium 3 és ezt a nagymesternek átadják. Mindannak, amiben megállapodnak, oly hatálya lesz, mintha ő maga személyesen lett volna jelen, etiam si talia forent, que mandátum exigèrent spéciale. Maga és örökösei nevében bona fide et in verbo regio ígéri, hogy a megkötendő szerződésben foglaltakat megtartja. — A szöveg alatt: Ad mandátum domini regis etc. Io prepositus Sancti Stephani vicecancellarius. Egykorú bejegyzés: HHSTA, RRB E (DF 287861) fol. 37b. Keltezetlen. — Altmann I. 365, reg. — Másolata: Vatikáni kt. Cod. Palát. Lat. 701 (DF 287745) 182b, 185a. Keltezetlen. 1 A követek neve kihagyva. A formulából kitűnik, hogy egy főpap és legalább két báró alkotta a követséget, amely ily módon azonosítható Zs. három Lengyelországba küldött meghatalmazottjával (lásd 2695). — A keltezés is ennek alapján. 2 Cod. Palát.: trium. 3 Cod. Palát: pergamen ti Pragensis. 2695 (Szept. 17.) Visegrád. Zs. felhatalmazza János esztergomi érseket, Perényi Péter volt székely ispánt és Perényi Imre titkos kancellárt, hogy a német lovagrend és Lengyelország—Litvánia közti viszályban Budán hozott döntésekor a felekhez visszautalt pontokban határozzanak. — Archiv f. Urk. forsch. XII (1932) 150. kiv. (Vatikáni kt. Cod. Palát. Lat. 701—DF 287745—f. 185a és 311a, az utóbbi helyen hiányosan. — A kelet nincs feltüntetve.) — (M.) 2696 [Szept. 17.] Zs. felhatalmazza Ulászló lengyel királyhoz küldött követeit: János esztergomi érsek, örökös ispán, prímás, apostoli követ és római kancellárt, Peren-i Péter