Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

sét, amely tartalmazza keresetüket Kusal-i György és László mesterek, fiaik, valamint szavatosuk: Szaniszló ellen. Bemutattak még átiratban több ez évi perhalasztó királyi oklevelet. Ezek szerint Draagh fiai: Imre és Sandrinus panaszt tettek, hogy Jakch fiai: György és István, ezen György fiai: János és László és ezen István fia: Mihály Pachal-i Kilián nevű familiárisuk által Cheh birtokon lakó jobbágyaiktól 10 ökröt elvétettek, magukat a jobbágyokat pedig megverették és megsebesíttették, és a Zenthkyral-i Szaniszló által nekik használatra átadott Pettyenteleke nevű prédiumot hatalmasul elfoglalták. Ekkor a király meghagyta a leleszi konventnek, hogy vizsgálatot tartva idézze meg Györgyöt, Istvánt és fiaikat, továbbá Szaniszlót szavatossága ügyében Sandrinus és Imre ellen különös jelenléte elé, mire a konvent jelentette, hogy Szolnok megyében vizsgálatot tartva megállapította: a királyi parancsban foglalt panasz igaz, és Györgyöt, Istvánt és fiaikat Bogdán birtokukon, Zenthkyral-i Szaniszlót pedig Zenthkyral-i birtokrészén megidézte Sandrinus és Imre ellen Szt. Mihály nyolcadára (1411. okt. 6.). Innen a per az ö oklevelével a jelen vízkereszt nyolcadára halasztódott. Az oklevelek bemutatása után Draagh fiai kérték, hogy Zenthkyral-i Szaniszló ígérete szerint teljesítse az ő Pettyenteleke prédiumban való megtartásukra vonatkozó szavatosságát, mire Szaniszló azt válaszolta, hogy jóllehet Pettyenteleke prédiumot Draagh fiainak használatra átadta és kötelezte magát, hogy azokat annak birtokában megoltalmazza, annak birtoka egyedül csak őt illeti; ennek bizonyítására bemutatta Péter váradhegyfoki prépost és konventje 1327. ápr. 24-i oklevelét. E szerint a Szolnok megyei Zylagzege-i Jakab fiai: Miklós, Péter és Bálint Zagrabtelek nevű, in vicinitate possessionis Iohannis filii Meyrk a parte meridionali, a parte vero orientali in vicinitate possessionis filiorum Vgrini in Zylagh, Szolnok megyében fekvő birtokuk egyik felét megfelezve, az egyik részt Ananyas leányai: Venys és Aglenth leánynegyede fejében, a másik részt pedig pro sex marcis denariorum bizonyos Benedeknek, aki magát Péter fiának mondta, testvérének: Miklósnak és Fermenes-i Miklós fia: Jánosnak adják szavatosság mellett; ezzel szemben György fiai: János és László bemutatták az ő 1406. jan. 8-i oklevelét (helyesen: jan. 7. ZsO II. 4370), majd Szaniszló mutatott be két tiltakozó oklevelet: 1. 1390. okt. 5. A kolozsmonostori konvent előtt Zenthkyral-i Miklós fia: János eltiltja Kusal-i Jakch fiait: Istvánt, Györgyöt és testvéreiket Kodortheleke és Euzmyhalteleke birtokainak az elfoglalásától és használatától. — 2. 1408. márc. 15. Kolozsmonostori konvent (ZsO II. 5999). — A felek okleveleinek bemutatása után Szaniszló bejelentette, hogy ő a fenti Péter fia: Benedek utóda és örököse, Pettyenteleke prédiumot pedig, mint a váradi káptalan okleveléből kitűnik, más néven Zagrabteleke-nek nevezik. Ezután a felek ítéletet kértek. Mindebből Maroth-i János volt macsói bánnal, Morochhyda-i Simon bán fiával, Jánossal, Machadonia-i Péter fiával, Miklóssal, Nesa-i Tamás fiával, Miklóssal, továbbá Kouar-i Pál mesterrel, a nádor és László mesterrel, Rozgon-i Simon országbíró ítélőmesterével aliisque quampluribus regni nostri procheribus nobiscum in examine ipsius cause consedentibus et in premissis diu deliberantibus ítélkezve, úgy látta, hogy bár Zylagzegh-i Jakab fiai: Miklós, Péter és Bálint 1327-ben a váradi káptalan előtt Zagrabteleke nevű birtokuk felét részben Venys és Aglenth asszonyok leánynegyede fejében, részint pedig pro sex marcis denariorum Péter fiának: Benedeknek, [Szaniszló állítása szerint az ő ősének], valamint testvérének: Miklósnak és Miklós fia: Jánosnak adták, ezen Zenthkyral-i Miklós fia: János és Szaniszló Pettyenteleke és egyéb birtokaik tárgyában a kolozsmonostori konvent előtt György és István mesterek és azok fiai